Tárul a belga és holland kiskapu

A Benelux országok ez év májustól nem oldják fel a kelet-közép-európai munkavállalókra vonatkozó korlátozásokat. A legkevesebb engedményre a leggazdagabb államtól, Luxemburgtól számíthatunk: hivatalos bejelentés ugyan még nem hangzott el, ám elemzők valószínűnek tartják, hogy a nagyhercegség egészen 2009-ig fenntartja az átmeneti korlátozásokat. Mindössze arra van remény, hogy egyes, munkaerőhiányal küzdő ágazatokban egyszerűsítik az engedélyezési eljárást. (Mint ismeretes, a régi tagországok kormányainak legkésőbb május 1-jéig kell nyilatkozniuk a 2004 óta érvényes korlátozások feloldásáról vagy fenntartásáról.) Ez a szigor első pillantásra érthetetlennek tűnik, hiszen Luxemburgban jóval az uniós átlag alatti, mindössze 4,7 százalékos a munkanélküliség, az egy főre jutó jövedelem pedig itt a legmagasabb. Ám az állástalanok aránya az elmúlt néhány év alatt megduplázódott, és a külföldiek ma már a lakosság közel negyven százalékát teszik ki.

A lakosság hangulata és a foglalkoztatási helyzet miatt Belgium sem oldja fel a korlátozásokat. Guy Verhofstadt miniszterelnöknek mindössze annyit sikerült elérnie szocialista koalíciós partnereinél, hogy egyszerűsítsék az új EU-tagországok polgárai munkavállalásának elbírálását. A tartományi kormányokat felszólították, hogy készítsenek listát a nehezen betölthető állásokról, és a teljes liberalizáció előkészítéseként azt is megvizsgálják, hogyan lehetne elejét venni a visszaéléseknek. Az ellenőrzés szigorítása mellett a külföldi munkavállalók elektronikus regisztrálása is szóba került, a szakszervezetek pedig messzemenő garanciákat kapnának arra, hogy a munkaadók a kelet-közép-európaiaknál is betartják a bér- és egyéb munkaügyi előírásokat (az érdekképviseletek például a hatóságok kikapcsolásával közvetlenül bírósághoz fordulhatnak, ha törvénysértést fedeznek fel).

A munkaadók persze a többi nyugat-európai országhoz hasonlóan a Benelux államokban is a korlátozások mielőbbi feloldását szorgalmazzák, mondván: a gazdasági növekedés fenntartásához szükség van a külföldi munkaerőre. Hármuk közül a holland munkaadói szövetség, a VNO-NCW érte el a legtöbb sikert. Ha nem is ez év májustól, de legalább 2007 januárjától szabaddá válik a kelet-közép-európaiak munkavállalása, ráadásul addig is lazul a kérelmek elbírálása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaügyi hatóságok nem vizsgálják majd, vajon az adott állásra akadna-e hazai vagy a régi EU-tagállamok valamelyikéből származó jelentkező. Így a magyarok is gyorsabban munkavállalási engedélyhez juthatnak, és várhatóan az elutasítások aránya is csökkeni fog. Ezzel egy időben Hollandia szigorítja a munkaerőpiac ellenőrzését. Az ellenőrök helyszíni bírságot szabhatnak ki azokra a cégekre, amelyek a törvényes minimálbér alatt foglalkoztatnak kelet-közép-európaiakat vagy más módon megsértik a vonatkozó törvényeket.

Bernard Bot külügyminiszter szerint a nyugat-balkáni országoknak csak akkor szabad tagjelölti státuszt adni, ha meg is valósították a stabilitási és társulási egyezményben foglaltakat.

Bernard Bot külügyminiszter szerint a nyugat-balkáni országoknak csak akkor szabad tagjelölti státuszt adni, ha meg is valósították a stabilitási és társulási egyezményben foglaltakat. -->