Váratlan húzás a Pénzügyminisztériumtól

Némiképp váratlan húzással rukkolt elő a Pénzügyminisztérium azt követően, hogy a múlt hónapban gyakorlatilag minden idők legmagasabb havi deficitje keletkezett a büdzsében. A tárcánál most úgy látják, a korábban gondoltnál és a törvényben szereplő előirányzatnál is kisebb lehet év végén a költségvetés hiánya.
Ugyan több kiadási tétel is túlteljesült a múlt hónapban a prognózishoz képest, ezek csak az éven belüli lefutást érintik, az egész éves egyenleget nem – ezzel igyekezett megnyugtatni a szakmai közvéleményt Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára a minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Egyebek mellett a PM várakozásainál nagyobb áfa-, illetve személyi jövedelemadó-visszautalásokkal, valamint a megugró uniós kifizetésekkel magyarázta az előrejelzésnél mintegy 90 milliárd forinttal magasabb márciusi, lényegében minden idők legnagyobb havi államháztartási hiányát. A múlt hónapban 354 milliárddal költött többet a büdzsé bevételeinél; ennél csak 2002 decemberében mutatott kedvezőtlenebb képet a szaldó azért, mert egyszerre „belepakoltak” addig fel nem tüntetett, négy évre vonatkozó kvázifiskális tételeket. Az effajta magyarázat azonban nem újdonság: a szaktárca a korábbi években is a nem egyenletes éves lefutással igyekezett élét venni a kiadások elszaladására figyelmeztetők kritikáinak.
Mindenképpen kuriózumnak számít, hogy a múlt hónapban negatív egyenleggel zárt az áfasor. Az előre jelzettnél 55 milliárddal rosszabb, mínusz 5,7 milliárd forint hátterében az áll, hogy az adóalanyok a 20 százalékos kulcs alapján teljesítették befizetésüket, ám még a 25 százalékos kulcs alapján járt nekik a visszaigényelt áfa. Más kérdés persze, hogy ez mind ismert volt a szaktárca előtt, mégis jelentősen elvétette a havi prognózist. Az éves előrejelzésen mégsem változtattak, s ez Katona elmondása szerint annak tudható be, hogy korábban láttak lehetőséget az előirányzat túlteljesülésére, ám a mostani alálövés ezt kiegyenlítette. Az mindenesetre felettébb érdekes, hogy a szaktárca a borzalmas márciusi adat után úgy látja, év végén hajszálnyival még kisebb is lehet a hiány a törvényben rögzített 1545,8 milliárdhoz képest.
A számokból egyértelműen kitűnik a választási költekezés. A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok rendre többet „visznek” a tavalyi hónapokkal összevetve. Ez azért furcsa, mert egy évvel ezelőtt azért ugrott meg ezen sor kiadása, hogy a kormányzati szerkezetváltás nyomán a feladatátadásokkal a forrásokat is átadták, kiadásként és bevételként egyaránt feltüntetve azokat. Az idén nem volt ilyen szerkezetváltás, ráadásul a kabinet az ígéretek szerint még spórol is a működési és beruházási pénzekkel, vagyis összességében kisebb számokat kellene kapnunk ezen a soron a tavalyihoz képest. De nemcsak a múlt évit múlja fölül a költés, hanem a prognózist is: márciusban 18 milliárddal haladta meg a tényszám az előre jelzettet. További érdekesség, hogy az egész éves várható költésre vonatkozó számot 180 milliárddal emelte meg a PM, ezt láthatóan az államháztartás alrendszereitől származó bevételek hasonló mértékű növelésével „ellentételezték”. Lapunk szerette volna megtudni ennek a jelenségnek az okát, ám a minisztériumnál – gyakorlatilag kitérve a válaszadás elől – azt mondták: ennyi jött ki a számokból a felülvizsgálat során.
A PM közzétette egyúttal az áprilisra és az első fél évre vonatkozó prognózisát is. Úgy vélik, ebben a hónapban közel 160 milliárdos deficit képződhet, június végéig pedig 1283 milliárdos hiány halmozódhat fel. Ez utóbbi 83 százaléka lenne az éves célnak. A tárca azt hangoztatja, tavaly fél évkor már átlépte a deficit az éves hiányt. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy 2005-ben igencsak jól jött az államkasszának a reptér-privatizációból és a Mol-befizetésből származó, öszszesen mintegy 485 milliárd forint, amellyel sikerült tartani a pénzforgalmi tervet. (Ráadásul a gazdálkodás megítélésekor az idei célt korrigálni érdemes azzal az egyszeri 283 milliárdos tétellel, amekkora értékben a költségvetésnek át kell vállalnia a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságát.) Komorabb kép rajzolódik ki akkor, ha az abszolút számokat tesszük egymás mellé: míg 2004-ben 1040, tavaly pedig 988 milliárdos volt az első féléves hiány, addig az idén ezeknél körülbelül 240-300 milliárddal lehet nagyobb a deficit a PM várakozása alapján.

A jegybankelnök megismételte azt a véleményét is, hogy a monetáris tanács legutóbbi bővítése bizonytalanságot vitt a tanács munkájába. A testület üléseinek jegyzőkönyve szerint valóban van elvi vita a tagok között abban a kérdésben, hogy véget ért-e a kamatcsökkentési ciklus vagy sem, ugyanakkor az utóbbi fél évben mindig egyhangú döntés született.

A tanács bővítése óta mindössze egyszer volt befolyásoló ereje a bővítésnek, tavaly augusztusban a 25 és az 50 bázispontos kamatvágás közötti dilemmát döntötték el az új tagok, nélkülük egyenlő számú szavazat érkezett volna a két javaslatra. MI

A jegybankelnök megismételte azt a véleményét is, hogy a monetáris tanács legutóbbi bővítése bizonytalanságot vitt a tanács munkájába. A testület üléseinek jegyzőkönyve szerint valóban van elvi vita a tagok között abban a kérdésben, hogy véget ért-e a kamatcsökkentési ciklus vagy sem, ugyanakkor az utóbbi fél évben mindig egyhangú döntés született.

A tanács bővítése óta mindössze egyszer volt befolyásoló ereje a bővítésnek, tavaly augusztusban a 25 és az 50 bázispontos kamatvágás közötti dilemmát döntötték el az új tagok, nélkülük egyenlő számú szavazat érkezett volna a két javaslatra. MI Izland után Magyarország? A szocialista-liberális koalíció nemcsak a választások első fordulójának megnyerése miatt tekintheti magát szerencsésnek, hanem azért is, mert gazdaságpolitikája miatt a választásokig nem büntették meg a befektetők – írja a Financial Times.

Győzelme esetén Gyurcsány Ferencnek gyorsan meg kell majd győznie a befektetőket arról, hogy elszánt a kiadások visszafogására, másként Magyar-ország akár az izlandihoz hasonló árfolyamesést is elszenvedhet. A kormány az EU-ban egyedülállóan magas szintre emelte a GDP-arányos hiányt, ez a folyó fizetési egyensúly veszélyes mértékű megbomlásához is hozzájárult.

Ilyen körülmények között a globális befektetői klíma „lehűlése” már az elmúlt hetekben is elbizonytalanította a befektetőket, bár ez idáig a csökkenő infláció, a négy százalék feletti gazdasági növekedés és mindenekelőtt a magas kötvényhozamok az országban tartották a hosszú távra tervezőket. Kérdés azonban, hogy a türelem kitart-e az önkormányzati választásokig. BÁ -->