2007, az értékalapú ingatlanadó éve?

Semmi technikai akadálya nincs, hogy jövő januárban érvényes törvény szabályozza az ingatlanadót – vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők. A luxusadótörvény kapcsán az értékelési infrastruktúra kialakult, a jogszabály melléklete településtípusonkénti négyzetméterárakat és korrekciós szorzókat tartalmaz, így a lakóingatlanok adóztatása e tekintetben előkészített – hangsúlyozta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. Jelenleg is van olyan közteher – nevezetesen a vagyonátruházási illeték –, amelynek az alapja az ingatlan értéke, vagyis a háttér rendelkezésre áll – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter. A Deloitte partnere hozzátette: az ingatlanok értékbecsléséhez szükséges ingatlanárakhoz adatokat a jelzálog-hitelezésben érintett kereskedelmi bankok értékbecslései szolgáltathatnak. Abban egyetért a két szakember, hogy a magánszemélyeket terhelő ingatlanadó esetén egy bizonyos határ alatt az illető mentesüljön a kötelezettség alól, míg a többi tulajdonos a limiten felüli rész után fizessen. Akar 0,5 százalékos adókulcsot tartana elfogadhatónak, és a több ingatlannal rendelkező tulajdonos esetében kötelezővé tenné az összeszámítást. Oszkó ennek fele mellett teszi le voksát. Szerinte a bevezetéskor érdemes szigorúbb ellenőrzéseket folytatni.
Nem egyértelmű azonban annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az adónem a sújtsa-e vállalkozókat is. A GKI vezérigazgatója szerint sok ingatlan részben magánszemély, részben pedig cégtulajdonban van, ilyenkor pedig nehézségek adódnának egy olyan adó esetében, amelyet csak a magánszemélyekre rónának ki. Ráadásul a megkülönböztetés az adóminimalizálásra is kiváló alkalmat nyújthat, ezért célszerű lenne az ingatlanok egységes kezelése, vagyis a lakó- és a vállalkozási célú ingatlanok azonos adókulccsal való adóztatása – teszi hozzá. Ezzel szemben Oszkó szerint kifejezetten káros lenne az üzleti szférát is – különösen az iparűzési adóval párhuzamosan – sújtani a teherrel, hiszen ez esetben egyértelmű adóemelés következne be.
Kardinális kérdés az is, hogy mekkora összegre számíthat az államkassza – beleértve a helyi önkormányzatokat is – az adóból. Akar 130-150 milliárd forintra taksálja éves szinten az egységes, 0,5 százalékos kulcs hatására befolyó tételt, Oszkó pedig 75-100 milliárdra becsüli a csak magánszemélyeket érintő 0,25 százalékos kulcs vonzatát. A Deloitte partnere megjegyzi: az első évben vélhetően nem hozza be ezt az összeget az adó. A közgazdászok szerint a létező építmény- és telekadót azonban mindenféleképpen ki kellene iktatni a rendszerből.

2003: A PM előkészítette az ingatlanok (lakáscélúak is) számított értékén történő adóztatását (maximum kétszázalékos kulccsal) – ez is elhalt.

2005: Az adóreform-bizottság javasolta, az iparűzési adó 2008-ig való kivezetésével párhuzamosan a vállalkozói építmény- és telekadó felső határát az idén emeljék (plusz 10 milliárd forint bevétel), és vezessék be jövőre a vállalkozási célú ingatlanok értékalapú adóját (plusz 100 milliárd bevétel).

2006: Januárban hatályba lépett a luxusadótörvény. Májusban Veres János pénzügyminiszter az ingatlanadó bevezetése mellett érvelt.

2003: A PM előkészítette az ingatlanok (lakáscélúak is) számított értékén történő adóztatását (maximum kétszázalékos kulccsal) – ez is elhalt.

2005: Az adóreform-bizottság javasolta, az iparűzési adó 2008-ig való kivezetésével párhuzamosan a vállalkozói építmény- és telekadó felső határát az idén emeljék (plusz 10 milliárd forint bevétel), és vezessék be jövőre a vállalkozási célú ingatlanok értékalapú adóját (plusz 100 milliárd bevétel).

2006: Januárban hatályba lépett a luxusadótörvény. Májusban Veres János pénzügyminiszter az ingatlanadó bevezetése mellett érvelt. -->