Joggal félnek a kórházak
Az év közepétől hatályos rendelet számos beavatkozást kivett az eddig fekvőbeteg-intézményben is elvégezhetők közül. Ezekért most már csak akkor fizet a biztosító, ha szakrendelőkben végzik el – tudtuk meg Kiss Zsolttól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási főosztályvezetőjétől. Közöttük számos bőrgyógyászati beavatkozás, kisebb légúti betegségek, az izom- és gerincfájdalmak kezelése, ízületi folyadék leszívása, láb- és kézujjdeformitás sebészeti helyreállítása és még több tucat diagnózis található.
Az ugyancsak költségkímélő egynapos sebészeti beavatkozások listája különféle urológiai betegségek kezelésével (kisebb prosztataműtét, endoszkópos kőeltávolítás, veseciszta-leszívás) bővült. Ebben az ellátási formában éves szinten 300 ezer esetet láthatnának el, ám egyelőre csupán ötvenezerre kerül sor. Pedig egy éve már, hogy a biztosító azonos díjat fizet, akár kórházban, akár ambuláns módon történik az ellátás.
Leggyakrabban – 63,1 százalékban – a szülészeti-nőgyógyászati műtéteket végzik így, ezek száma évente megközelíti a 30 ezret. Jelentős az egynapos száj-, a gyermek- és kézsebészeti beavatkozás, gyarapszik az ilyen módon végzett urológiai és a kisebb szívműtétek száma. Ez utóbbiak között van például a pacemaker (szívritmus-szabályozó) beültetése, cseréje. Az egynapos sebészeti ellátásokkal kapcsolatban nem érkezett kedvezőtlen visszajelzés az egészségbiztosítóhoz – mondta Kiss Zsolt.
Egészségügyi szakközgazdászok úgy látják: az intézményrendszer fejlettségi szintje lehetővé tenné az egynapos ellátások további bővítését, azonban gyakran otthoni szociális körülményei miatt kell hosszabb ideig kórházban tartani a beteget. Előfordul, hogy az intézmények egynapos ellátásban gyógyítják a pácienseket, mégis fekvő betegként számolják el a beavatkozást az OEP-pel. Ennek egyik oka, hogy nem akarják alávetni szakrendelőjüket azon ellenőrzésnek, hogy megvan-e az egynapos ellátás feltételrendszere. Gyakran a kórház fennmaradása érdekében jelentenek így, hogy megfelelő ágykihasználtsági mutatót produkáljanak.
A félelem indokolt, hiszen már az előző kormányzati ciklusban elkészült egészségfejlesztési terv azzal számolt, hogy a 60 ezer aktív kórházi ágyat a harmadával kell csökkenteni, s párhuzamosan kiépíteni a szükségleteknek megfelelő krónikus, rehabilitációs osztályokat és ápolási otthonokat. Ám a szaktárca előző helyettes államtitkára, Dózsa Csaba szerint a megmaradó kórházakat korszerűsíteni szükséges, ki kell alakítani a sürgősségi betegellátó rendszert, megerősíteni a lakosság közeli alapellátást. Mindehhez 500-550 milliárd forint uniós forrással számoltak, a folyamat nyolc-tíz évet igényel.
Az átalakítást a 160 fekvőbeteg-intézmény érdekképviseletét ellátó Magyar Kórházszövetség is támogatja, ám szerintük annak megkezdése nem járhat az intézmények működéséhez szükséges pénz megkurtításával. Az idei gyógyító-megelőző ellátásra szánt költségvetés ugyanis 38 milliárddal kisebb volt a tavalyinál, s további 30 milliárddal csökken a kórházak bevétele a júliusi finanszírozási technika változtatásával – mondta Golub Iván elnök. Mivel az OEP a kórházi teljesítmények ellenértékét három hónapos csúszással fizeti, s számolniuk kell a megemelt energiaárakkal, lesújtó ősz vár az intézményekre.
