Gyurcsány kiáll Molnár mellett
A kormányfő nem csupán a jelenlétével demonstrálta elszántságát az egészségügyi reformok véghezvitelében az ágazat szakmai képviselőinek tegnapi fórumán, de azt is kijelentette: kiáll a „kamikázé minisztérium, s annak vezetője, Molnár Lajos mellett”. Így jöhetnek a miniszter leváltását követelő ellenzéki felszólalások vagy levelek, magatartása kiszámítható lesz, támogatja őt – szögezte le Gyurcsány Ferenc.
A kormány első embere egy héten belül másodszor találkozott a gyógyítóágazat vezetőivel. Először a balatonőszödi kormányülés előtt hallgatta meg a véleményüket az egészségügyi reformkoncepciót tartalmazó Zöld könyvről, tegnap pedig a kabinet döntéseiről tájékoztatta őket. Az azonban a mintegy kétszáz fős fórumon nemigen derült ki, hogy a kormány figyelembe vette-e a javaslatokat. Egy-két határozott felszólalást leszámítva békés kérdések és hozzászólások hangzottak el.
Sőt Gyurcsánynak volt egy nem kis derültséget kiváltó mondata is, amely körülbelül így hangzott: nem lehet liberális felindultsággal, sem szociális dogmatizmussal válaszolni arra, hogy egy- vagy több-biztosítós legyen-e a magyar egészségügy. Erről ez év végén döntenek – mondta, s ebből arra lehet következtetni, hogy győzött a szabad demokrata terv, és alulmaradt a szocialista vélemény. Ez utóbbi jövőre halasztotta volna a döntést. A kormányfő a következő pár hónapban érdemi vitát kíván folytatni arról, fenn lehet-e tartani a szolidáris kockázatközösséget a több-biztosítós rendszerben. Azt is megvitatná, van-e veszélye a szegény és a gazdag biztosítók kialakulásának, s hogy ez utóbbi forma drágítja-e a rendszer működését.
Ám lényeges reformlépésekről a hét végén már határozott a koalíciós kormány, ennek alapja, hogy a köz- és a magánfelelősség egyaránt érvényesüljön az emberek egészség-magatartásában. Ezért is vezetik be januártól a 300 forintos vizitdíjat az alap- és szakellátásban, s ugyanennyi lesz a kórházi napidíj, valamint megszűnik a térítésmentes gyógyszerek köre. (Az intézkedésektől 30-40 milliárd forintot remél a kormány.) Ez utóbbi fontosságát azzal támasztotta alá Gyurcsány, hogy becslések szerint évente 20-30 milliárd forint értékű orvosság a határon túlon landol. Ha ezt akarjuk, úgy nyíltan kell dönteni róla – tette hozzá. Az sem járja – folytatta –, hogy az évi 500 milliárdnyi gyógyszerforgalom 20 százaléka a szemétbe kerül, talán azért, mert ami „ingyen” van, arra nem vigyázunk eléggé – morfondírozott a kormányfő.
A fórumon felszólaló Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügyi menedzsment tisztában van a konvergenciaprogram fontosságával, ám azzal is szembesülnie kellett, hogy a júliusi finanszírozásváltozások 20-25 százalékos forrásvesztést okoztak az intézményekben. Milyen konszolidációs tervre számíthatnak, ha az év utolsó hónapjaiban sorozatosan „bedőlnek” a kórházak? – kérdezte. A kormányfő válaszában eminens politikai érdeknek minősítette, hogy azon intézmények, amelyekre építkezni kíván a reform, működőképesek maradjanak. Ám nem titkolta: jelentős szerkezetváltás következik. Egyben azt is kérte: az egészségügy óriási nyomásgyakorló képességét – ami miatt 16 éven át meghátrált a politika – a rövid távú konfliktusok okán ne használja föl a reform ellen.
Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnökét, Ari Lajost pedig arról biztosította: nem lesz elbocsátás az ágazatban. Ám Szilvási Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnökének a kérését, hogy fontolja meg a kormány a kötelező kamarai tagságot, hiszen az egész orvostársadalmat a MOK képviseli, úgy hárította el: ne a politika, a tagság demonstrálja a testület erejét.
