Gyorssegély a kórházaknak
Az év első kilenc hónapjában több mint tíz százalékkal költött többet a gyógyító-megelőző ellátásokra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a költségvetési előirányzatnál. Ez előrevetítette, hogy az utolsó negyedévben határozott teljesítmény-viszszafogó lépésekre kerül sor – mondta Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára. Az év közepétől már öt százalékkal visszafogták a finanszírozható gyógyítási teljesítményeket, a 95 százalék fölötti betegforgalom után korábban járó degresszív fizetést pedig megszüntették.
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) szerint ez átlagosan 15-20 százalékos bevételkieséssel járt, s ezzel együtt 6-8 százalékos költségnövekedést szenvedett el az ágazat a gyógyszerek 5 százalékos áfanövelése, az energiaár-emelés és a színlelt szerződések megszüntetése miatt, ami már veszélyezteti a betegellátást. Szeptember elejei állásfoglalásában ezért sürgető kormányintézkedést kért a szövetség, amit azzal is alátámasztott, hogy az idei büdzsé az egy hónapnak megfelelő működési költség összegével kisebb a tavalyinál. Az OEP is változtatást tervez az intézmények finanszírozásában; a teljesítményvolumen-korlátos rendszer felett ugyanis eljárt az idő. Az új rendszerben orvosi szakmánként az ellátott lakosságot és a regionális, valamint az országos feladatokat figyelembe véve várhatóan normatív finanszírozás lesz.
Hogy a teljesítménykorlátozás az idén ne okozzon ellátási zavart, az egészségügyi miniszter 3,5 milliárd forintos kiegészítő díjazásról döntött – tudtuk meg Székely Tamástól, az OEP főigazgató-helyettesétől. A legalább 400 ágyas, ötszakmás, kiemelt országos feladatokat ellátó intézetek kaphatnak a pénzből, s azok, amelyek kiemelt népegészségügyi programokból veszik ki a részüket. Ez utóbbiak között van az onkológia, a hemodinamika, a sürgősségi ellátás. Az aktív kórházi háttér nélküli szakrendelők is kaphatnak többletforrást, s azok az intézmények, amelyek a hét minden munkanapján biztosítják a lakosság folyamatos ellátását az alapvető klinikai szakmákban és diagnosztikai szolgáltatásokban.
Golub Iván, az MKSZ elnöke a szövetség nevében az egészségügy reformjának támogatásáról biztosította a szaktárcát, ám úgy látja, annak végrehajtásához pénzre van szükség. Szerzett is 6,5 milliárd forintot a központi költségvetésből Molnár Lajos egészségügyi miniszter, amit az ágazati struktúra átalakításának első lépéseként minősít. Október 20-i határidővel kiírták a pályázatot. Azok remélhetnek kedvező elbírálást, akik a területi egyenlőtlenségeket kívánják csökkenteni, s a költséghatékonyabb ellátásokat kiépíteni.
A kórházszövetség felmérése nagy érdeklődést jelez: az intézetek harmadának átlagosan 100 millió forint a fejlesztési igénye például az egynapos sebészet, az ápolási és rehabilitációs osztályok kialakítására. A csökkenő kórházi kapacitásokat a szakrendelőknek kell átvenniük, ezek fejlesztése is pénzigényes. A szakrendelők szakmai szervezete, a Medicina2000 úgy látja: a jelenlegi szakrendelői struktúra a most meglévő kórházi kapacitások mellett sem képes ellátni a betegeket. Számos szakterületen többhetes, hónapos várólisták vannak a rendeléseken. A kórházcsökkentésekkel jelentős többletfeladat hárul rájuk. Az átalakulásra benyújtott igények a most felhasználható 6,5 milliárd négy-ötszörösét teszik ki – remélik.
