Magyarország a demográfiai bombával játszik

Mindkét bizottsági közlemény azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok képesek lehetnek megbirkózni az elöregedő társadalom és a fogyatkozó munkaerő okozta nehézségekkel. A siker kulcsa: a demográfiai megújulás, a foglalkoztatási szint növelése (több munkahely teremtése és a munkában töltött évek számának növelése), nagyobb termelékenység és versenyképesség, a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja, a fenntartható államháztartás és a szociális ellátó rendszerek reformja.

A közlemény kapcsán Vladimír Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos nyilatkozatában azt mondta: „A demográfiai időzített bomba miatti aggodalmat immár tettekre és reformra kell cserélni. A következő 10 évben még van lehetőségünk a probléma megoldására. Ne szalasszuk el!”

Hasonlóképpen nyilatkozott Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos is: „Amennyiben a tagállamok többsége nem tesz komoly lépéseket annak érdekében, hogy hatástalanítsa az időzített nyugdíjbombát, az gyermekeink és unokáink kezében fog robbanni, elviselhetetlen terhet róva rájuk. Ezt a problémát a deficit és az adósság csökkentésével, valamint a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformjával lehet megoldani.”

Kihívás és lehetőségek

Az „Európa demográfiai jövője – a kihívástól a lehetőségig” című bizottsági közlemény nem egy új stratégia kialakítását, sokkal inkább az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiájában foglaltaknak a valóra váltását sürgeti.

A tanulmány öt területen javasol a tagállamok számára olyan konkrét lépéseket, amelyeket a demográfiai változás okozta helyzetben feltétlenül szükségesnek ítél:

1. Segíteni kell az embereket a munka, a család és a magánélet közötti egyensúly megteremtésében, amely által nőhet a gyermekvállalási kedv. (Szükség lenne például a szabadságolásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételére, vagy a gyermekek és más eltartottak számára minőségi gondozó létesítmények kialakítására, amelyek eredményeként több nő lehetne jelen a munkaerőpiacon.) A Bizottság egyébként e témában haladéktalanul konzultációt kezdeményez a szociális partnerekkel.

2. Javítani kell az idősebb emberek munkavállalási lehetőségeit.

3. Növelni kell a termelékenységet és a versenyképességet azáltal, hogy mind az idősebb, mind a fiatalabb munkavállalók teljesítményét jobban elismerjük.

4. Ki kell használni a bevándorlás munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatásában rejlő lehetőségeket.

5. Gondoskodni kell az államháztartás fenntarthatóságáról, amely hosszútávon megteremti a megfelelő szociális védelem kialakításának feltételeit.

Pozitív példák

A dokumentum szerint az idősebb munkavállalók (55 és 64 év közöttiek) száma 2005 és 2030 között 14 millióval fog nőni, a 80 éves kor felettiek száma pedig a mai 19 millióról 34 millióra emelkedik. Az EU teljes dolgozó népessége (15-64 évesek) ugyanakkor 2030-ra húsz millióval csökken. (Lásd részletesen a lenti táblázatot!)

Ma minden 65 év feletti emberre négy munkaképes korú ember jut, 2050-ben viszont már csak két dolgozó „tart majd el” egy nyugdíjast. A népesség már most is csökken Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Szlovákiában és Csehországban. 2005 és 2050 között azonban a hat legnépesebb EU tagállam közül is csak az Egyesült Királyság és Franciaország lakossága nő majd (előbbi várhatóan 8, utóbbi 9,6 százalékkal).

A demográfiai változások mögött az elemzés szerint három különböző tényező áll:
- a születések számának csökkenése
- a várható élettartam növekedése
- a ma már korosodó, ún. „baby-boomer” generáció (a demográfiai robbanás idején
születettek) nyugdíjba vonulása

Az Európa demográfiai jövőjéről szóló közlemény által megjelölt 5 terület kapcsán a memorandum számos pozitív példát említ.

1. Demográfiai megújulás
A született gyermekek száma az EU Huszonötök átlagát tekintve 2004-ben 1,5 volt. Írországban ugyanez a szám 1,99, Franciaországban 1,89, Svédországban pedig 1,75, köszönhetően a kedvező családpolitikának és a viszonylag alacsony mértékű bevándorlásnak. (A kívánatos persze a 2,1-es szám lenne, de a példákban említett számok is elég magasak ahhoz, hogy megelőzzék a népesség csökkenést - igaz, annak elöregedést nem.)

2. Több minőségi munkalehetőség az idősebb munkavállalók számára
Az 55-64 éves korosztályról van szó, ahol a legjobb foglalkoztatási arányt Svédország (69,4 %), Dánia (59,5 %) és az Egyesült Királyság (56,9 %) érte el, megfelelő ösztönzők, kedvezmények nyújtásával, a szociális biztonság javításával és a nyugdíjrendszer átalakítása révén.

3. Nagyobb termelékenység és jobb versenyképesség
A kutatás-fejlesztésbe történő nagy arányú befektetésre nyújt jó példát Németország, ahol a kereslet-kínálatnak az idősebb korosztály igényeihez történő hozzáigazítása új lehetőségeket teremt a piacon. Egy másik megoldást jelenthet az egész életen át tartó tanulás lehetőségének a biztosítása (pl. a nyílt egyetemek révén az Egyesült Királyságban).

4. A közkiadások fenntarthatósága
A közkiadások fenntarthatóságának elengedhetetlen feltétele a nyugdíjrendszer reformja. Ausztriában például az elmúlt két évben komoly reformok zajlottak (az ún. bonus/malus rendszer révén hatékonyabban ösztönzik a minél idősebb korig történő munkavállalást, egységesebb nyugdíjrendszert vezettek be a közszférában és a privát szektorban egyaránt stb.). A finn nyugdíjrendszer is jó példa arra, hogyan lehet a rendszert a várható élettartam megnövekedéséhez igazítani.

Az ellátórendszerek fenntarthatóságának fontos mutatója az államadósság mértéke, amely GDP-arányosan 63,4 % volt az EU 25-ök esetében 2005-ben. A legjobb mutatóval Észtország és Luxemburg rendelkezett (egyaránt 6,2 %), valamint Lettország (11,9 %), a legrosszabbal pedig Görögország (107,5 %), Olaszország (106,4 %) és Belgium (93,3 %). (Az államháztartás fenntarthatóságáról lásd még alább.)

5. Migráció és integráció
A közlemény támogatja egy munkaerőpiaci igényeket is figyelembe vevő, közös bevándorlási politika kialakítását.
Egyes tagállamokban (pl. Olaszországban vagy Spanyolországban) a bevándorlás már most is megakadályozza a népesség csökkenését, egyben elősegíti a gazdaság növekedését is.
Az állampolgárok szabad mozgására vonatkozóan egyébként 2011-re valamennyi korlátozást meg kell szüntetni az Unió 25 tagállamában. Az EU területén kívülről érkező bevándorlók tekintetében pedig a Bizottság 2009-ben tervez közleményt kiadni a bevándorlási politikák koordinációjáról.

Az államháztartás fenntarthatósága

Az Európa demográfiai jövőjéről kiadott közleménnyel párhuzamosan a Bizottság a téma kapcsán egy másik közleményt is megjelentetett az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságáról.

A tanulmány szerint, amennyiben a tagállamok nem változtatnak politikájukon, a Huszonötökben a GDP-arányos átlagos adósságállomány 2050-re 60 százalékról közel 200 százalékra ugrik majd. Mindeközben az öregedő társadalom hatásai az évi potenciális növekedés ütemét 1 százalékra csökkenthetik Európában, ami kevesebb, mint a fele a mostaninak.

A költségvetés helyzetéből kiindulva és az elöregedés kapcsán várható kiadásokat figyelembe véve a közlemény az EU tagállamokat három csoportba osztotta annak alapján, hogy mekkora „pénzügyi kockázatnak” vannak kitéve:

A „magas kockázatú” országok közé került Magyarország, Csehország, Ciprus, Görögország, Portugália és Szlovénia. Ezekben az államokban az ellátórendszerek alapvető reformjára van szükség, melynek együtt kell járnia a költségvetés konszolidációjával is, mivel legtöbbjük magas deficittel küzd (különösen Görögország, Magyarország és Portugália, bár kisebb mértékben igaz ez Csehországra és Ciprusra is).

Összefoglalva: a tagállamoknak stabil költségvetésre és az államadósság mértékének minél gyorsabb csökkentésére van szüksége. Elengedhetetlen feltétel továbbá a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformja. (Bruxinfo)