Vita a zeneszerzői jogok körül

Várhatóan januárban kerül az Európai Parlament (EP) plenáris ülése elé Lévai Katalin euro-képviselő jelentése az internetes zenei kereskedelem szabályozására vonatkozóan. Az online zenei piac nagymértékű növekedésének hatására a szektor különböző érdekű szereplői – a zenészek, a lemezkiadók, a számítástechnikai cégek, illetve az Európai Bizottság – egyre keményebb vitát folytatnak arról, miként szabályozzák a szerzői jogokat az interneten.

Az európai zeneszerzők jogait hagyományosan az ún. jogkezelő társaságok (collecting societies) kezelik, akik licencjogokat biztosítanak a lemeztársaságoknak és az online áruházaknak, illetve begyűjtik az online letöltésekért járó pár centes jogdíjakat, valamint a házi magánmásolatok készítésére alkalmas eszközökre – például a MP3-ra – kivetett illetékeket.

Az uniós digitális zenei piac robbanásszerű fejlődése, illetve a különböző CD-k, DVD-k lejátszását elősegítő technológia, a DRM (digital rights management) elterjedésével a szoftvercégek egyre inkább arra ösztönzik Brüszszelt, hogy szüntesse meg az egyes országokban az 1850-es évektől működő jogkezelő társaságok monopóliumát, illetve a másolatokat lehetővé tevő eszközökre kivetett illetékrendszert.

Ezzel szemben a jogkezelő társaságok azzal vádolják a szoftvercégeket, hogy a mainstream amerikai, brit zenék egyeduralmát kívánják megvalósítani az interneten, illetve egy olyan rendszert akarnak szétdúlni, amely védi a kis, független alkotók érdekeit. Azonban a csatatéren a lemezkiadók is jelen vannak. A világ öt nagy kiadóját tömörítő Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) szerint a BSA szoftverlobbi által az EU-ban évi 1,6 milliárd euróra taksált illetékrendszert csak fokozatosan lehet megszüntetni, mivel a ma használatos lejátszóeszközöknek csak kevesebb mint 10 százaléka DRM-kompatibilis, amely technológia megakadályozza, hogy egy adott zeneszámról túl sok másolatot készítsenek – írja az EUobserver.

A szektor különböző lobbistáival történő egyeztetéseket követően elkészült tervezet megtalálta a helyes megoldást a különböző érdekek kibékítésére – nyilatkozott lapunknak Lévai Katalin. Az EP jogi bizottságában már szeptember közepén ismertetett és komoly támogatást kapott tervezet az Európai Bizottság 2005. októberi ajánlásához hasonlóan elképzelhetőnek tartja a közös, páneurópai digitális zenei licenc megalkotását, azonban a brüszszeli testülettel ellentétben kompromisszumos megoldásként és a kulturális sokszínűség jegyében védelmet biztosítana a kisebb jogkezelő társaságoknak. Emellett a szocialista raportőr Brüsszellel ellentétben nem ajánlásban, hanem kötelező érvényű irányelvben szabályozná a kérdést.

A brüsszeli ajánlás megjelenése után nem sokkal, az idén januárban a világ legnagyobb lemezkiadója, az EMI egyezséget kötött a brit és német jogkezelővel egy páneurópai digitális licencről saját amerikai és brit zeneszámaira vonatkozóan.

A brüsszeli ajánlás megjelenése után nem sokkal, az idén januárban a világ legnagyobb lemezkiadója, az EMI egyezséget kötött a brit és német jogkezelővel egy páneurópai digitális licencről saját amerikai és brit zeneszámaira vonatkozóan.

-->