„Hiányos” demokrácia
Az index öt kategóriába sorolva elemzi a demokratikus vagy éppen antidemokratikus társadalmi jelenségeket 167 országban: a választási folyamatok és a pluralizmus, a polgári szabadságjogok, a kormányzás működése, a polgároknak a politikai életben való részvétele, illetve a politikai kultúra szempontjából.
Az eredmény: az 1989 óta eltelt bő másfél évtized nagy demokratikus előretörése dacára csak 28 ország nevezhető a világon teljes demokráciának, s ezekben a világ népességének csupán 13 százaléka él. A legjobb kategóriába főleg fejlett ipari országok kerültek, de idesorolták Csehországot és Szlovéniát, továbbá Costa Ricát és Uruguayt is. A demokrácia terjesztésének célját leginkább hadizászlajára tűző Egyesült Államok és Nagy-Britannia sem került be a 15 legdemokratikusabb ország közé, az USA főleg a polgári szabadságjogok elmúlt években (terrorellenes jelszóval) végbement erőteljes korlátozása miatt, Nagy-Britannia pedig elsősorban az alacsony politikai részvétel okán.
Magyarországgal együtt további 54 ország nevezhető még demokráciának – bár csupán „hiányos” demokráciának. Hazánkban a választási folyamat és a pluralizmus, illetve a polgári szabadságjogok érvényre jutása majdnem tökéletes az EIU értékelése szerint, de a másik három kategória tekintetében elszomorító a helyzet. A politikai kultúra szempontjából például Benin szintjén, Namíbia mögött vagyunk, ami pedig a kormányzás minőségét illeti, ott éppen Trinidad és Tobago pontszámával azonos eredményt ért el hazánk.
A világ lakosságának csaknem 40 százaléka továbbra is autoriter berendezkedés alatt kénytelen élni (ilyen országból 55-öt számoltak össze), 30 további állam pedig átmeneti, hibrid rendszernek írható le. VG
Évkönyv
Az indexről részletesebben a VG kiadásában decemberben megjelentő Economist-évkönyvben (A világ 2007-ben című kiadványban) olvashatnak majd, ezt előfizetőink ingyen kapják meg.
