Erős évük volt a macro-hedge fundoknak
Kiemelkedő évet zártak 2025-ben a globális macro-hedge fundok: a HFRI Macro (Total) Index az év nagy részében 14–18 százalék közötti hozamot mutatott, ami messze felülmúlta a legtöbb hedge fundét. A teljesítmény alacsony korreláció mellett valósult meg a részvénypiacokkal, mivel a hozamok döntően kamat-, deviza- és árupiaci pozíciókból származtak. Több nagy alapnál a kötvény- és kamatláb-kereskedés adta az éves profit 30–40 százalékát, miközben deviza- és árupiaci ügyletek egészítették ki a hozamot. Az élmezőnyben nem volt ritka a 20 százalék feletti évesített hozam, ami történelmi összevetésben is a 2008–2009-es időszak óta a legerősebb eredmények közé tartozik.
A macro-hedge fundok olyan befektetési alapok, amelyek globális makrogazdasági folyamatokra – kamatpályákra, inflációra, devizaárfolyamokra, geopolitikai eseményekre – építik stratégiájukat. Nem egyedi részvényeket elemeznek elsődlegesen, hanem eszközosztályok közötti relatív mozgásokra fókuszálnak, jellemzően kötvény-, deviza-, árupiaci és részvényindex-derivatívákon keresztül. Az alapok rugalmasan vehetnek fel vételi és eladási pozíciókat, gyakran alkalmaznak tőkeáttételt és aktívan kezelik a kockázatot.
A makroalapok idei kiemelkedő teljesítményének elsődleges forrása a tartósan magas piaci volatilitás volt. Az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank eltérő kommunikációja és kamatpályái jelentős kereskedési lehetőséget teremtettek, különösen a hozamgörbék alakjára és a kamatkülönbségekre épülő stratégiákban. Számos alap vett fel vételi pozíciókat hosszú lejáratú amerikai és európai államkötvényekben a kamatcsökkentési várakozások erősödése idején, miközben short kitettséget tartott fenn a rövidebb lejáratokon.
A devizapiac szintén meghatározó hozamforrás volt. Az eltérő monetáris politikai irányok tartós trendeket alakítottak ki, különösen a dollár-jen és az euró-dollár keresztárfolyamokban. Több alap profitált a dollár kamatelőnyére építő carry trade pozíciókból, miközben a japán jen tartósan gyengült a főbb devizákhoz képest.
Az árupiacokon elsősorban a fosszilis energiahordozók járultak hozzá érdemben a hozamokhoz. A geopolitikai feszültségek és a kínálati oldali bizonytalanságok miatt az olaj- és földgázpiac volatilitása megugrott, ami kedvezett a rövid távú ügyleteknek. Emellett az arany több portfólióban egyfajta geopolitikai fedezeti eszközként jelent meg, különösen az inflációs várakozások újraárazódása miatt.
A teljesítményt végül a portfóliók magas fokú diverzifikációja és a következetesen alkalmazott aktív kockázatkezelés tette fenntarthatóvá. A diszkrecionális makroalapok nem egyetlen irányra építettek, hanem párhuzamosan futtattak kamat-, deviza- és árupiaci pozíciókat, szigorú stop-limitek és dinamikus pozícióméretezés mellett. Ez lehetővé tette, hogy a stratégiák akkor is profitábilisak maradjanak, amikor az egyes piacok hirtelen irányt váltanak.
Az idei macro-hedge fundok közül többen is kiemelkednek a mezőnyből. Chris Rokos Rokos Capital Managementje jelentős, 20 százalék feletti hozamot ért el az év során, míg a brit Caxton Associates makrostratégiái is dupla számjegyű hozamot produkáltak. Az iparági adatok szerint a Bridgewater Associates Pure Alpha alapja is jelentős évközi emelkedést mutatott (például mintegy 26 százalék az első három negyedévben), ami messze meghaladja sok hagyományos benchmark teljesítményét.
Ugyanakkor nem minden legendás alapkezelő szárnyalt: a Brevan Howard Capital Management hozamai idén mérsékeltebbek voltak, jelezve, hogy még a top alapkezelők is eltérő eredményeket érhetnek el a mostani piaci környezetben. A londoni székhelyű Eisler Capital pedig úgy döntött, felhagy az alapkezeléssel a magas költségek és az idei gyenge hozamok miatt.
Magánbefektetőként közvetlenül csak azok tudnak macro-hedge fundba fektetni, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek: jellemzően 1–5 millió dollár körüli minimumbefektetés és szigorú jogi megfelelés szükséges. A magyar befektetők többsége ezért nem közvetlenül, hanem közvetett formában érheti el ezeket a stratégiákat – nemzetközi befektetési alapok úgynevezett „alapok alapjain” vagy hedge fund stratégiákat követő UCITS-alapokon keresztül, ahol alacsonyabb a belépési küszöb. Fontos különbség azonban, hogy ezek hozama és kockázata nem teljesen azonos a „tiszta” hedge fundokéval, de sok esetben hasonló kitettséget biztosítanak. Magyar szemmel nézve ez továbbra is egy szűk, prémium befektetési terület, amely inkább a nagyobb vagyonú, kockázatot vállaló befektetők számára reális opció – természetesen megfelelő tájékozódás mellett.
