OÉT-konzultáció a jövő évi költségvetésről
Ezt közölték a kormányzat képviselői az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szerdai ülésén. A fórum a jövő évi költségvetési törvényjavaslatokról konzultált.
Munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek többféle kifogást, javaslatot fogalmaztak meg.
Rolek Ferenc, a munkáltatói és Szabó Endre, a munkavállalói oldal szóvivője egyaránt foglalkozott a Munkaerőpiaci Alap kérdésével. A szakszervezetek például arra voltak kíváncsiak, hogy mire fordítja az alap a munkavállalók 0,5 százalékponttal megnövelt szolidaritási befizetését.
A munkáltatói oldal azt kifogásolta, hogy a cégek és a dolgozók befizetéseiből fenntartott alap már csaknem felét adják át más költségvetési célokra. Az alapot felügyelő, a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőiből álló testületnek nem kell beszámolni arról, hogy miként hasznosítják ezeket az átadott összegeket, illetve nincs beleszólásuk azok felhasználásába. Ezt tarthatatlan - hangsúlyozta Rolek Ferenc. Ugyancsak kritizálta a Szakképzési Alap az eredeti céltól eltérő felhasználását.
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára válaszában elmondta, hogy a munkavállalók által idén ősztől fizetett 0,5 százalékpontnyi többlet az államháztartási hiány csökkentését szolgálta, de hosszabb távra vonatkozóan készek egyeztetni az alap felhasználási céljairól.
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára ehhez hozzátette, hogy az OÉT közelmúltban létrehozott ad hoc bizottsága is foglalkozhatna ezzel a kérdéssel. Szerinte is meglehetősen kuszává vált a Munkaerőpiaci Alap, valamint a költségvetés kapcsolata.
Pataky Péter, a szakszervezeti oldal másik szóvivője azt kifogásolta, hogy a kormány épp akkor javasolja az öngondoskodási elemeket, amikor a járulékemelések, a magasabb energiaárak és infláció miatt egyébként is aránytalanul nagy terhek hárulnak a munkavállalókra. Ezt az ellentmondást nem fogadják el. Javasolta, hogy legalább az adómentes juttatások felső határának emelésében legyen kompromisszumkész a kormányzat. Így például a hideg étkezéshez nyújtott adómentes utalvány mértékét 4.500-ról 5.000 forintra kellene emelni. A meleg étkeztetési utalványnál pedig a 9 ezer forintos mértéket 10 ezer forintra. Elvárják azt is, hogy az iskolakezdési támogatást legalább az infláció mértékben emeljék.
Várfalvi István válaszában rámutatott: az egészségbiztosítási pénztár hiányát csak többféle intézkedéssel lehet mérsékelni.
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára elmondta: az adómentes juttatásokról még nem döntött a kormány, tehát még lehet egyeztetni szakbizottsági keretek között.
Rolek Ferenc, a munkáltatói oldal nevében egy sor módosító indítványt tett a költségvetési törvényjavaslatokra vonatkozóan. Így például kifejezte: határozottan ellenzik, hogy egyes tevékenységeknél, például az állattenyésztésnél felügyeleti díjat kelljen fizetni. Elmondta, az adatszolgáltatási mulasztás miatt például egy ezer dolgozót foglalkozató cégre akár 2,4 milliárd forintos bírságot is kiróhatnak. Ezt túlzónak tartják a munkáltatók, és egy éves 20 millió forintos felső határt javasolnak. Indokolatlannak tartják azt is, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás minden költségét az adott cégekre hárítsák, miközben még nincs megegyezés e nyugdíjazási forma egész szisztémájának korszerűsítéséről.
Tiltakoznak amiatt is, hogy a munkáltatókra kívánja hárítani a kormányzat a munkavállalói adóbevallások ellenőrzését, számítógépes feldolgozását és benyújtását.
Karácsony Imréné elmondta: több javaslatnál lehetséges, hogy szakbizottsági szinten kölcsönösen elfogadható kompromisszumot keressenek a szociális partnerekkel. Ezt az egyeztetést a jövő héten folytatják az OÉT gazdasági bizottságában. A gazdasági bizottság ülésén foglalkoznak majd a konvergenciaprogram év végéig Brüsszelnek elküldendő előterjesztésével is. Ezt az előterjesztést a jövő héten az OÉT is megvitatja majd. (MTI Eco)
