További előrelépés kell a reformügyekben
Az elmúlt évek feszített és már a benyújtásakor alultervezett költségvetéseivel szemben a jövő évi előirányzatok reálisnak, sőt öszszességében némileg konzervatívnak tűnnek, a tényleges hiány a célnál néhány százalékponttal kedvezőbben, a GDP 6,4 százaléka körül alakulhat. A tervezés alapjául szolgáló makrogazdasági feltevések a belső kereslet kivételével reálisak: a háztartások fogyasztási kiadásai nagyobb mértékben, akár 2-3 százalékkal is visszaeshetnek.
Az adó- és járulékemelések közel 800 milliárd forinttal növelik a bevételeket, miközben a kiadásokat csökkentő megszorítások nagyságrendje alig feleekkora, s ez főként a közszféra működési kereteinek befagyasztására, valamint az önkormányzati és az ártámogatások csökkentésére támaszkodik. A korábbiakhoz képest jóval kevesebb kockázatot tartalmazó büdzsé erősíti a gazdaságpolitika iránti bizalmat, s ez az elmúlt hetek jelentős forinterősödésében is megnyilvánul. A hosszabb távú vállalt konvergenciapálya teljesítéséhez és a régióban kiemelkedő országkockázati prémiumunk szűküléséhez azonban szükség van a kiadások tartós csökkentését megalapozó reformokra is, a 2007-ben még kétharmadrészt a bevételen alapuló egyenlegjavulással szemben. A főbb érintett területek – az egészségügy, a közigazgatás, az ártámogatások, a nyugdíjrendszer és az oktatás – átalakításával kapcsolatos elképzeléseket a költségvetési törvény is sorra veszi, bár a 2007-es egyenleg javulásához csak az első három területre fordított kiadások csökkentése járul hozzá. Az említett reformügyek közül csupán a nyugdíjrendszer átalakítását megalapozó törvények beterjesztésére tűztek ki konkrét határidőt, a további bizalomjavulás feltétele pedig elsősorban a még kidolgozatlan területekkel kapcsolatos mielőbbi előrelépés.
A szerző az OTP Bank elemzője
