A vártnak megfelelő hiányadat
Ez a mozzanat azért nem érhette váratlanul a fiskális folyamatokat nyomon követőket, mivel a József nádor térről – egy hónap kivételével – idestova másfél éve érkeznek hírek a hivatalos előrejelzésben szereplőnél valamelyest jobban alakuló szaldóról. Mindez azonban lapunk szerint elsősorban kommunikációs fogás, hiszen év közben mégiscsak szükség volt a deficitcél felsrófolására és a kiigazító csomagra.
A decemberi egyenleg egyúttal azt is jelenti, tavaly 2034 milliárd forintos hiány halmozódott fel a központi kormányzat három alrendszerében. Emlékeztetőül: a megelőző ciklus egyes éveiben 1000–1300 milliárd közötti negatívumot mutatott az úgynevezett pénzforgalmi módszertan szerinti egyenleg, a 2006. évi költségvetést pedig 1545 milliárd forintos előirányzattal hagyta jóvá az Országgyűlés. Azóta ezt egy törvénymódosítással felülírták.
Egyelőre csak ennyi mondható biztosan a múlt évről a fiskális folyamatokat illetően. A mérvadóbb, uniós elszámolás alapján adódó szaldóról az első adatközlés március végén esedékes, de biztosabbat csak szeptember–október tájékán lehet mondani, amikor is az EU statisztikai hivatala a második adatközlés után nyilvánosságra hozza, az uniós államok büdzséje hogyan zárta a 2006-os évet. Mindenesetre Veres János pénzügyminiszter három héttel ezelőtt óvatosan megelőlegezte, hogy a hiány e módszertan szerint is kedvezőbben alakulhatott a hivatalos célhoz képest. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a több ízben felemelt, 10,1 százalékos GDP-arányos hiánycéllal szemben az államháztartás egy számjegyű deficitet produkált a múlt évben.
Az sem tudható még, hogy a decemberi tetemes negatívum mekkora összegű adósságátvállalással állt össze. Megjegyzendő: az elmúlt néhány évben mindig jelentős többlettel zárt a büdzsé az utolsó hónapban, igaz, tavalyelőtt és 2004-ben ehhez olyan trükkökre is szükség volt, mint a reptér-privatizációs bevétel döntő részének költségvetésbe történő becsatornázása vagy az áfavisszatartás. A pénzügyi tárca legutóbbi sajtótájékoztatóján azt osztotta meg a közvéleménnyel, hogy a korábban gondolt 350 milliárdnál jóval nagyobb, 415 milliárd forint körüli összegben terveznek sztrádaépítésekkel kapcsolatos adósságállományt átvállalni a Nemzeti Autópálya Zrt.-től. Hogy ebből mennyi valósult meg, esetleg még nagyvonalúbb volt-e a kormányzat, az a jövő héten esedékes sajtótájékoztatón derülhet ki. Az is kérdés, milyen okból folyt be a központi költségvetésbe 80 milliárddal több bevétel a prognózishoz képest, és hogy ennek tükörképeként miért költött majdhogynem pontosan ugyanennyivel többet az alrendszer az előre jelzetthez viszonyítva. BR
