Áttörés a tőkekivitelben

Választás. Az európai integráció újraindítását vagy az újbóli elszigetelődést eredményezheti Szerbia számára a vasárnapi parlamenti választás. A közvélemény-kutatások szerint a Nyugat-barát Demokrata Párt és az ultranacionalista Radikális Párt fej fej melletti küzdelemre számíthat. Bármelyikük győz is azonban, könnyen lehet, hogy Vojislav Kostunica miniszterelnök harmadik helyre esélyes, mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Pártjával tud majd csak kormányt alakítani.

A választások eredménye Szerbia idei várható gazdasági teljesítményét is befolyásolja – véli Bakó Tamás, a belgrádi külgazdasági iroda vezetője. Szerinte azonban nem várható komoly kedvezőtlen kül- és belpolitikai változás, ezért alapvetően az elmúlt időszak tendenciái folytatódhatnak (például az, hogy éves átlagban 7 százalékkal nő déli szomszédunk GDP-je), s ez kedvez a magyar–szerb kapcsolatok további fejlődésének. Ennek a fejlődésnek köszönhetően Magyarország ma Szerbia fontos partnere mind a kereskedelem (szerb statisztikai adatok szerint a 11-12.), mind pedig a tőkekapcsolatok terén (jelenleg a 11. legnagyobb külföldi befektető).

Ez utóbbi kapcsán Bakó a Világgazdaságnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy nehézkesen indult a magyar működőtőke-export Szerbiába. 2003-ban, majd 2004-ben két jelentős, a mezőgazdaság területén befektető vállalat szembesült nagy nehézségekkel a szomszédos országban, s ez részben sikertelenséghez vezetett (az akkor még törvényekkel nem rendezett földtulajdoni viszonyok, eltérő könyvelési szabályok miatt). Ez riasztóan hatott a többi komoly érdeklődőre is.

Ám tavaly jelentős változás következett be annak köszönhetően, hogy több magyar multinacionális cég – TriGránit, Mol, OTP – is megjelent a szomszédos országban; ez ösztönözte a kisebb befektetőket is, valamint ráirányította a kis- és középvállalatok figyelmét a szerbiai terjeszkedés lehetőségére. A már lezárult tranzakciók alapján – a szerb jegybank tavaly szeptemberi adatai szerint – Magyarország közel harmincmillió dolláros befektetése realizálódott Szerbiában. Ha azonban beleszámoljuk az OTP két ügyletét is (ezek a tavalyi év utolsó két hónapjában realizálódtak), akkor az együttes érték megközelíti a 200 millió dollárt, és ezzel a 6-7. legjelentősebb befektetővé válik Magyarország.

Vannak más vállalati tervek is. Komolyan meg szeretne jelenni Szerbiában, s lépéseket is tett-tesz ezért a Betonút Zrt. Példaként lehet említeni a Biotech Energy magyar–amerikai konzorcium tervezett megjelenését is; a tervek szerint 2009-re valósulna meg a 380 millió euró értékű zöldmezős projekt, amelyen belül – kisebb részben szerbiai felhasználásra, nagyobb részben exportra termelő bioetanolgyár és logisztikai központ épülne Nagybecskeren (Zrenjanin).

A kereskedelmi forgalom is dinamikusan nő, bár pontos adatok nemigen vannak, miután a Központi Statisztikai Hivatal egyelőre nem készít önálló magyar–szerb áruforgalmi statisztikát, hanem csak magyar–szerb– montenegróit (beleértve Kosovót is). Ebből az látszik, hogy a magyar export továbbra is két számjegyű dinamikával bővül: tavaly az első tíz hónapban megközelítette a hatszázmillió dollárt. Négy év alatt közel megháromszorozódott a magyar kivitel Szerbia és Montenegróba. Az import növekedése az exportdinamika valamivel több mint kétszerese volt a múlt év első tíz hónapjában (34,6 százalékos), ám értéke még így is csak 151 millió dollárra rúgott.

Megjegyzendő, hogy az EU preferenciális vámelbánásban részesíti Szerbiát, azaz vámmentesen, korlátok nélkül szállíthat – egy-két termék kivételével – Magyarországra. Erősödő tendencia a multinacionális vállalatok mind nagyobb szerepe a forgalomban, ám a kereskedelem zömét továbbra is a kis- és középvállalatok bonyolítják – számukat egyébként mintegy 350-400-ra teszi Bakó Tamás.

Az érdeklődés pedig nagy. Ezt mutatja az is, hogy egyre több cég vesz részt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szerbiai, illetve Szerbiával kapcsolatos rendezvényein. Számos kiállítás, árubemutató, üzletember-találkozó szerepelt tavaly is a programban. Emellett éves szinten közelíti az ezret a közvetlen vállalati megkeresések száma a belgrádi külgazdasági irodánál – mondta el Bakó Tamás. VG

Tavaly júniusban előszerződést írt alá Belgrádban a Zeleznica Srbija szerb állami vasúttársasággal. Tervezett projektje egy új vasúti terminál és kapcsolódó üzletközpont megépítését tartalmazza. A projekt becsült értéke 150-200 millió euró. A végleges szerződéskötés még nem történt meg. Viták vannak a műszaki engedélyeztetés és kivitelezés egyes kérdéseiben.

Mol

2005 végén nyitotta meg első – zöldmezős beruházással létesített – benzinkútját Belgrádban. Ma már összesen tíz működik az országban. A magyar olajipari társaság azonban nem csak a kiskereskedelemben szeretne a szerb gazdaság szereplőjévé válni. Stratégiai partnerségre törekszik a NIS szerb olajipari társasággal, illetve tulajdont szeretne benne szerezni.

OTP

2005-ben írta alá a szerződést a Szerb Bankrehabilitációs Ügynökséggel a Niska Banka akvizíciójáról. Tavaly további két magánbank megszerzésében lépett előre – a Zepter Bank és a Kulska Bank többségi tulajdonát vásárolta meg. Az előzetes felmérések alapján a legnagyobb magyarországi hitelintézetnek ma már 3 százalékos piaci részesedése van Szerbiában.

Tavaly júniusban előszerződést írt alá Belgrádban a Zeleznica Srbija szerb állami vasúttársasággal. Tervezett projektje egy új vasúti terminál és kapcsolódó üzletközpont megépítését tartalmazza. A projekt becsült értéke 150-200 millió euró. A végleges szerződéskötés még nem történt meg. Viták vannak a műszaki engedélyeztetés és kivitelezés egyes kérdéseiben.

Mol

2005 végén nyitotta meg első – zöldmezős beruházással létesített – benzinkútját Belgrádban. Ma már összesen tíz működik az országban. A magyar olajipari társaság azonban nem csak a kiskereskedelemben szeretne a szerb gazdaság szereplőjévé válni. Stratégiai partnerségre törekszik a NIS szerb olajipari társasággal, illetve tulajdont szeretne benne szerezni.

OTP

2005-ben írta alá a szerződést a Szerb Bankrehabilitációs Ügynökséggel a Niska Banka akvizíciójáról. Tavaly további két magánbank megszerzésében lépett előre – a Zepter Bank és a Kulska Bank többségi tulajdonát vásárolta meg. Az előzetes felmérések alapján a legnagyobb magyarországi hitelintézetnek ma már 3 százalékos piaci részesedése van Szerbiában. A siker kulcsa Azok a magyar vállalkozások érhetnek el sikereket déli szomszédunk piacán, amelyek a helyi viszonyokat jól ismerő cégekkel működnek együtt. Az is fontos, hogy a szerbiai jogszabályokban járatos ügyvéddel dolgozzanak. A szerb

fizetési morál továbbra sem kielégítő, ezért az érdeklődőknek az előre fizetéses módszer javasolható.-->