Az MNB a felzárkózásról: a szociális juttatások és a nyugdíjak csökkentése kellene
Az MNB konvergencia-folyamatokról szóló kiadványa szerint a magyar kiigazítási terv első ránézésre hasonlít a sikeres kiigazításokhoz, ám nagyobb szerephez kellett volna jutnia a szociális kiadások lefaragásának és a nyugdíjak csökkentésének. A nominális konvergenciát tekintve Magyarország teljesítménye az új országok közül a leggyengébb: jelenleg egyetlen kritériumot sem teljesít. Az elemzés szerint felzárkózásunk lassabb lehet a vártnál.
Az MNB az Elemzés a konvergencia-folyamatokról című kiadványában három szempontból vizsgálja Magyarország gazdasági felzárkózásának lehetőségeit Nyugat-Európához. A konvergencia szó általában véve felzárkózást jelent, konkrét jelentése a kontextustól függően eltérő lehet. Más értelme van a szónak, ha nominális konvergenciáról (vagyis a maastrichti kritériumok teljesítéséről), vagy reálkonvergenciáról beszélünk, és megint más, ha konvergenciaprogramról van szó.
Amennyiben konvergenciaprogramról beszélünk, az nem jelent mást, mint egy olyan tervet, amelyet az újonnan csatlakozott országoknak kell az EU-hoz beadniuk, és amelyben azt vázolják fel, hogy hogyan kívánják teljesíteni a fiskális (költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó) kritériumokat. Ennek alapján a 2006-os konvergenciaprogram reális helyzetértékelésen alapul és konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Ugyanakkor, ha a magyar kiigazítási programot összevetjük más országok sikeres költségvetési kiigazítási programjával, akkor első ránézésre a legfontosabb kérdésekben ugyan hasonlít a sikeres kiigazításokra, ám közelebbről megvizsgálva mégis lényeges különbségek látszanak. A kiadáscsökkentések összetételében a sikeresen kiigazító országokban jóval nagyobb súlyt képviselt a szociális kiadások és a nyugdíjak csökkentése - írja Csajbók Attila, a jegybank munkatársa. A bevételi oldalon a munkát terhelő adóbevételek a vizsgált országok többségében egyenesen csökkentek, miközben a foglalkoztatás jellemzően nőtt.
A sikeres európai kiigazításoknál a költségvetési konszolidáció együtt járt a növekedés gyorsulásával, miközben Magyarországon a hiány csökkenésével párhuzamosan a növekedés terén inkább visszaesés várható. Hozzá kell azonban tenni, hogy Magyarországon a költségvetési kiigazítás motivációi között feltehetően a súlyos külső egyensúlytalanság kezelése is szerepet játszik, és ez részben magyarázhatja a gazdasági növekedés visszaesését.
A reálkonvergencia pedig nem jelent mást, mint valamilyen fejlett régióhoz (Magyarország esetében a fejlett nyugat-európai országokhoz) való felzárkózás. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP milyen ütemben közelíti meg az EU-átlagot. Az MNB elemzése részletesen is vizsgálja a reálkonvergencia kilátásait. Az Európához való felzárkózás egy hosszú, több évtized alatt lezajló folyamat, amelyet csak többletnövekedéssel lehet elérni. Ezt a növekedési potenciált három dolog határozza meg: a termelésben felhasznált fizikai tőke, a munkaerő nagysága valamint ezek termelékenysége. Az elemzés szerint mindhárom tényező esetében vannak arra utaló jelek, hogy a növekedés üteme lassabb lehet, mint ahogy arra korábban számítottak. A vállalatok beruházásai 2001 óta lassultak, munkaerő szempontjából bár az aktivitás növekszik, ezt nem követi hasonló mértékű emelkedés a foglalkoztatásban. Ami pedig a termelékenység növekedési ütemét illeti, az messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.
Mindezek alapján jogos a feltételezés, hogy Európához való felzárkózásunk lassabb lesz, mint amire számítottunk, valamint az sem biztos, hogy a következő években érkező uniós fejlesztési alapok felgyorsítják ezt a folyamatot. Ugyanakkor a növekedést gátló hatásokat (a termelési tényezőkre kivetett adókat, illetve azok emelését) részben ellensúlyozhatja, ha a költségvetési hiányt sikerül tartósan fenntartható szintre szorítani. VGO
Az eredeti cikk itt olvasható
