Folyamatos a magyar export dinamikus növekedése az orosz piacon, becsült adatok szerint már legalább félmilliárd dollárra tehető a kontinensnyi országban megtelepedett magyar működő tőke értéke – ezt követve egyre több, exportőrként megjelenő cég alapít vegyes vállalatot Oroszországban. Ők – ahogy Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára lapunknak rámutatott – a további exportbővüléshez is hozzájárulnak. Ugyanis beszállítóként sok hazai társuk is piacot képes szerezni révükön. Szakértők több okra vezetik vissza a magyar–orosz kereskedelmi és tőkekapcsolatok látványos felfutását: szerepük van ebben a rendezett politikai kapcsolatoknak éppen úgy, mint a rendszeres felső szintű találkozóknak, illetve a fogyasztói kereslet, valamint a vásárlóképesség növekedésének Oroszországban. Elősegíti a folyamatot a magyar kivitel ösztönzése exporthitelekkel és hitelbiztosítással, s az is, hogy megszűnőben a Moszkva-centrikusság. Folyamatosan élénkülnek a regionális kapcsolatok, s a már megnyitott képviseletek mellett újabbakat is terveznek. A vállalatok pedig teszik a dolgukat – állami segítséggel vagy a nélkül, de terjeszkednek. Ma már több milliárd dolláros projektek tervei is felmerülnek – ilyenre készül például a TriGránit. A kétoldalú kapcsolatok középpontjában álló energetikai cégek is – kölcsönösen – aktívak: a Lukoil nálunk jelent meg, a Mol pedig az orosz piacon is megvetette a lábát. A hazai legnagyobbak közül például az OTP az első ötven oroszországi pénzintézet között van. S az olyan, az orosz piacon már jól bevezetett magyar (gyógyszeripari) cégek, mint a Richter vagy az Egis, szintén boldogulnak. Az orosz tőke is nagyot tervez lépni: a Malév privatizációjában jó az esélye a Borisz Abramovics által fémjelzett orosz társaságnak. Szakértők szerint az energetikában, a logisztikában, az infrastrukturális fejlesztésekben várható leginkább az orosz tőke megtelepedése – de az élelmiszeriparban is történtek már tapogatózó lépések.
A teljes cikk ITT olvasható
