Minimálbér-emelés az USA-ban
A jelenleg óránként 5,15 dolláros minimálbér 7,25-ra emelése lesz a ma összeülő új amerikai kongresszus egyik első látványos gazdaságpolitikai döntése. Az 1997 óta változatlan öszszegű minimálbér Nancy Pelosi leendő demokrata házelnök 100 órás programjának egyik központi eleme. Ezt vélhetően a hagyományosan kisvállalkozás-barát republikánusok zöme sem meri majd elutasítani, tekintettel a terv széles körű népszerűségére.
Napi nyolc óra munkával minimálbéren évi 10 712 dolláros jövedelemhez lehet jutni; ez ötezer dollárral kevesebb, mint a háromtagú családok létminimuma az USA-ban. A statisztikák szerint alig félmillió embert (főleg mosogatókat, gyorséttermi alkalmazottakat, mezőgazdasági munkásokat, jegyszedőket, pogygyászcipelőket) foglalkoztatnak ilyen csekély összegért a háromszázmilliós USA-ban. A 7,25 dolláros szint bevezetése azonban további nyolcmillió munkavállaló számára jelentene némi emelést, hiszen az elemzők szerint a bérskála alsó részének egészét felfelé tolná az intézkedés.
A felmérések szerint a vállalatvezetők zöme elfogadná az emelést. Egy tanulmány szerint ez az állástalanok számát sem növelné meg jelentősen. A demokraták ráadásul kilátásba helyezték: amíg a minimálbér-emelésre sor nem kerül, nem hajlandók megszavazni a képviselők és a szenátorok juttatásainak további növelését (1997 óta nyolcszor emelték a kongresszus tagjainak illetményét, összesen 24 százalékkal, így az ma évi átlagban 165 200 dollár).
A demokraták 100 órás programjában olyan további népszerű intézkedések szerepelnek, mint a diákhitelek kamatának a felére csökkentése, az idősek egészségbiztosítását segítő Medicare programban elérhető gyógyszerek árának lefaragása, az olajtársaságoknak nyújtott adókedvezmények visszavonása, az alternatív energiaforrások elterjedésének támogatása vagy az őssejtkutatás engedélyezése.
Később olyan, nehezebb ügyek kerülnek napirendre, mint az elnök által kért további 99,7 milliárd dollár megszavazása az iraki háború költségeire (beleértve vélhetően újabb 30 ezer katona átvezénylését az Öböl menti országba), vagy a bevándorlási reform, amelybe a tavaly feloszlott előző kongresszus bicskája beletörött.
Elemzők emiatt és a korán induló 2008-as elnökválasztási kampány eredményeként arra számítanak, hogy a kétpárti együttműködésre most tett hangzatos ígéretek hamarosan a feledés homályába merülnek. Ma még azonban a konszenzuson lesz a hangsúly: Harry Reid, a szenátusi demokrata képviselőcsoport első embere és Mitch McConnell, az ottani republikánus kisebbség vezetője beleegyezett, hogy a két párt kongresszusi küldöttei közös zárt „ismerkedő” üléssel kezdjék az új politikai évadot. VG
Együttműködésre ítélt pártok
A tavalyi kongresszusi választások eredményeként a szenátusban a demokraták 51-49 arányú többségre tettek szert.Egyik szenátoruk jelenleg is kórházban van, szavazategyenlőség esetén pedig a szenátust vezető republikánus alelnöké a döntő szó. Ez egyértelművé teszi, hogy csak a két párt valamilyen szintű együttműködése esetén van esély bármilyen törvény elfogadására.
A képviselőházban a demokratáknak kényelmesebb, 233-202 arányú többségük van.
Egyik szenátoruk jelenleg is kórházban van, szavazategyenlőség esetén pedig a szenátust vezető republikánus alelnöké a döntő szó. Ez egyértelművé teszi, hogy csak a két párt valamilyen szintű együttműködése esetén van esély bármilyen törvény elfogadására.
A képviselőházban a demokratáknak kényelmesebb, 233-202 arányú többségük van. -->
