Támadják a szolidaritási adót

Elképzelhető, hogy a házipénztáradó után a Gyurcsány-csomag másik, az említett elvonásnál jóval nagyobb horderejű – éves szinten 150 milliárd forintos költségvetési bevétellel kecsegtető – eleme is fennakad az alkotmánybírósági rostán. A napokban beadvány érkezett a taláros testülethez a társasági különadó kapcsán – erősítette meg a Világgazdaság információját Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke. Úgy tudjuk, a kereset vitatja a szolidaritási adóként elhíresült teher jogszerűségét, alkotmányosságát.

Mint ismert, a vállalkozások körére szabott, a múlt év szeptemberében hatályba lépett szolidaritási adó esetében nem lehet élni azokkal az adókedvezményekkel, amelyek a társasági adó esetében érvényesíthetők, és amelyek segítségével mérsékelhető vagy akár teljesen lenullázható a fizetendő társasági adó összege. A keresetet éppen ebből kiindulva arra alapozzák a benyújtók, hogy a kormányzat az ominózus adónem szabályainak megalkotásával és bevezetésével felrúgta a törvényben garantált – a nyereséghez kötődő – adómentességet. A társaságiadó-törvény egyik passzusa értelmében ugyanis a legalább 10 milliárd (bizonyos megkötéssel legalább 3 milliárd) forint értékű beruházást megvalósító adóalany a társasági adó mértékéig beruházási adókedvezményt vehet igénybe akár tíz éven át, vagyis jogszabály ad garanciát a teljes adómentesség lehetőségére. Tudvalévő, ez a rendelkezés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy multinacionális vállalatokat sikerült Magyarországra csábítani a rendszerváltás óta. A cégek az elmúlt időszakban annak fényében hozták meg döntéseiket, indították el termelésüket, hogy figyelembe vették a törvénybe foglalt könnyítést. Amíg azonban tehát a társasági adó szabályai a nyereséges vállalatok számára adómentességet tesznek lehetővé, addig ezzel a teherrel nagy hasonlóságot mutató (hiszen mindkét elvonás az adózás előtti eredményből indul ki, és az adóalanyok köre is nagy átfedést mutat) különadó rendelkezései ezt a garanciát semmisítik meg.

Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint van rá esély, hogy a beadvány megáll az AB előtt, s így a testület eltörölheti a különadót. Azzal érvelnek: ennek a kimenetelnek a valószínűségét – a fentieken túl – növeli az Alkotmánybíróság egy hasonló helyzetben hozott határozata. Ismeretes: 1995-től az addig 36 százalékos társasági adó megfeleződött, ám ezzel párhuzamosan a parlament 23 százalékos kiegészítő adó megfizetésére is kötelezte az adózókat. A szabályokat úgy állapították meg, hogy annak a vállalkozásnak is le kellett rónia a kiegészítő adót a kiosztott nyereség után, amelyik a kedvezmények révén mentesült a társasági adó fizetése alól. Ebből azonban nem lett semmi, mivel az Ab megsemmisítette a kiegészítő adóra vonatkozó passzust, éppen a biztosított adómentességet felülíró szabályai miatt.

Szakjogászi vélekedés szerint – jóllehet az indokolás részletei nem ismertek – ugyancsak megállhat a beadvány, hiszen az új szabállyal a cégek elvesztik azt a törvényi kedvezményt, amellyel hosszú távra alapíthatták döntéseiket, működésüket. Ezzel pedig a kiszámíthatóság, a jogbiztonság alapelvei sérülnek.

A taláros testület ítélete várhatóan néhány hónapon belül megszülethet. A különadó kapcsán ugyanis tavaly már két beadvány érkezett a grémiumhoz, így az eljárás megindult. (Azok a hatálybalépés időpontját támadják.) A teljes ülés még nem tárgyalta a határozattervezetet a szolidaritási adó kapcsán – tájékoztatta lapunkat Sereg András. Hozzátette: a mostani indítványt a korábbiakkal vélhetően egységesítik a bírák, s így előreláthatólag még az első fél évben dönthetnek a kérdéses ügyben.

A tét igen nagy. Ha megsemmisítik az alkotmánybírók az adónemet, akkor azzal az idén 150 milliárd forint körüli összegtől eshet el a költségvetés. Ez a GDP 0,6 százaléka. Sőt, ha viszszamenőleges hatályú lesz az ítélet, úgy a 2006-os évre vonatkozóan befizetett mintegy 40 milliárd forint kamattal növelten jár vissza a cégeknek. Természetszerűen a következő esztendők büdzséjéből is hiányozhat a tétel. Így a konvergenciaprogramban „kőbe vésett” idei 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycél, illetve a 2009-ig felvázolt deficitpálya megvalósulása veszélybe kerülhet. Lapunk azt firtató felvetésére, hogy a különadó eltörlése esetén vajon a kormányzat valamilyen intézkedéssel ellensúlyozza-e a kieső bevételt, a pénzügyi tárca azt válaszolta: csak az AB döntésének megszületésekor lehet aktuális ez a kérdés.

Másrészt, ha a salátatörvény részeként még a hatálybalépés előtt esetleg megsemmisítette volna az AB, akkor azzal csúszott volna az egész salátatörvény életbelépése.

Másrészt, ha a salátatörvény részeként még a hatálybalépés előtt esetleg megsemmisítette volna az AB, akkor azzal csúszott volna az egész salátatörvény életbelépése.-->