Az euróbevezetés első tapasztalatai

Ugyan a szlovén gazdaság mérete és a lakosság lélekszáma lényegesen kisebb, mint a miénk, ám az első – és jelenleg egyetlen együtemű – euróbevezetés miatt különösen érdemes figyelni rájuk. Szlovénia az euró lehető leggyorsabb bevezetésére törekedett, és a felkészülés során összehangolta a makrogazdasági és a gyakorlati kérdéseket. Az euró bevezetése nemzeti projekt volt, társadalmi megállapodás segítette elő a konvergenciafeltételek teljesítését. Az út megtétele így is másfél évtizedet vett igénybe. (A legtovább egyébként az inflációs követelmény teljesítése tartott, mivel a Jugoszláviából való kiváláskor, 1991-ben az infláció még 100 százalék felett volt, és a szlovén infláció csak 2005-ben érte el a referenciaértéket.) Miután az euró szlovéniai bevezetése volt az euróövezet első olyan bővülése, amikor egyrészt az euróbankjegyek és -érmék már forgalomban voltak, másrészt az euró az EU-ban és azon kívül is széles körben használt elszámolási egység és fizetési eszköz lett, szükség volt a közösségi joganyag felülvizsgálatára. A leglényegesebb változás az euró bevezetéséről rendelkező 974/98 tanácsi rendelet 2005. évi módosítása, ez elvileg megnyitotta az utat az euró számla- és készpénzként egy ütemben való bevezetése előtt. E rendelet újabb, 2006. évi módosítása tette lehetővé, hogy, összhangban a szlovén hatóságok választásával, az eurót a gyakorlatban is egy ütemben vezethették be 2007. január 1-jén Szlovéniában. A készpénzcsere előkészítése szempontjából volt fontos az EKB 2006. évi iránymutatásának elfogadása, ez rendelkezett az eurókészpénz beszerzésének és szállításának egyes kérdéseiről.

A készpénzcsere gondos előkészítésének köszönhetően a gyakorlatban nem volt szükség a kéthetes időszakra, a készpénzes vásárlások 92 százaléka már január 10-én euróban zajlott, és a lakosságnál ekkor már csak kismértékben maradt tolár. A lakosságnak lehetősége van a még megmaradt tolárt a szlovén hitelintézeteknél és postahivataloknál 2007. március 1-jéig (1500 euróig előzetes bejelentés nélkül díjmentesen, 1500 euró felett előzetes bejelentés elmaradása esetén díjért) euróra beváltani. A szlovén jegybank március 2-át követően is díjmentesen váltja a tolárkészpénzt (a bankjegyeket korlátlan ideig, míg az érméket 2016 végéig).

A rövid kettős készpénz-forgalmazási időszak miatt lényeges volt, hogy a jegybank előre ellássa a hitelintézeteket és a kiskereskedőket eurókészpénzzel. A jegybank halasztott fizetéssel ösztönözte a hitelintézeteket az eurókészpénz 2006. évi beszerzésében, ugyanakkor megkövetelte, hogy az így rendelkezésre bocsátott euró ne kerülhessen 2007. január 1-je előtt forgalomba. Az érméknél ez egyszerűbben volt biztosítható, hiszen a jegybank szlovén nemzeti oldallal ellátott érméket adott át a hitelintézeteknek, és ezen érmék 2007. január 1-je előtt még nem minősültek törvényes fizetőeszköznek, a bankjegyek esetében azonban nincs nemzeti oldal. A jegybank az érmék nagy súlya és az azzal összefüggő logisztikai problémák miatt különösen abban volt érdekelt, hogy ne csak a hitelintézeteket, hanem a kiskerekedőket és részben a lakosságot is ellássa euróval. A hitelintézetek mindazt a bankjegy- és érmemennyiséget megkapták 2006-ban, amire szükségük volt. A kiskereskedők elsősorban az érméket igényelték a hitelintézetektől, így a bankjegyeket többségében az ATM-ek 2007. január 1-jére való feltöltésére használták fel. Lényegében az összes (közel 1500) ATM képes volt már az első napon, sőt ezek közül 755 már a nap első órájában eurót kiadni. Készpénzfelvétel és -csere céljából számos (52) bankfiók is nyitva tartott január 1-jén és a rá következő, szintén bankszünnapnak számító munkanapon.

A készpénzcsere lebonyolításán túlmenően szükség volt az informatikai és a számviteli rendszerek euróra való átállítására is. Sokan, különösen a bankok, az informatikai rendszereik megújítására is felhasználták az euróátállást. 2006. december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan tolárban kellett a könyveket vezetni, a mérleg- és egyéb beszámolókat, adóbevallásokat, a számlákat összeállítani, valamint a béreket számfejteni azzal, hogy január 1-jét követően a fizetésnek euróban kellett megvalósulnia (a két hétig megengedett tolárbani készpénzfizetés lehetősége mellett). 2007. január 1-jétől kezdődően euróban kellett a 2007. évre vonatkozó összes nyitóállományokat felvezetni. A részvények euróra való átszámítását segítendő az euró bevezetésére való felkészüléssel egyidejűleg elfogadták a nemzetközileg bevált és széles körben használt, úgynevezett névérték nélküli részvények (no-par value) koncepcióját, a vállalatok közgyűlése dönthetett a részvények euróra való átszámítási módjáról, függően attól, hogy a részvények bírnak-e névértékkel vagy sem.

(az euróbevezetéshez)

A jegybanktörvény módosítása

A kettős árjelzés alkalmazásáról szóló törvény (2006 márciusától 2007 júniusáig valamennyi termék és szolgáltatás ára tolárban és euróban is fel van tüntetve, segítendő a megszokást és a korrekt átváltást)

Az euróra való átállásról szóló kerettörvény (maximum kéthetes párhuzamos tolár-euró készpénzhasználatot írt elő)

A készpénzcseréről szóló jegybanki rendelet.

(az euróbevezetéshez)

A jegybanktörvény módosítása

A kettős árjelzés alkalmazásáról szóló törvény (2006 márciusától 2007 júniusáig valamennyi termék és szolgáltatás ára tolárban és euróban is fel van tüntetve, segítendő a megszokást és a korrekt átváltást)

Az euróra való átállásról szóló kerettörvény (maximum kéthetes párhuzamos tolár-euró készpénzhasználatot írt elő)

A készpénzcseréről szóló jegybanki rendelet. A SZLOVÉN EURÓ Bankjegyek

Kölcsönben az eurórendszertől (fizikailag az Osztrák Nemzeti Banktól), ugyanis amikor az EKB az euróbankjegyek 2006–2007. évi gyártásáról döntött, még nem volt érvényes tanácsi határozat az euró szlovéniai bevezetéséről

Kölcsön vett mennyiség: 94,5 millió bankjegy 2,2 milliárd euró értékben

Visszaadás: természetben, a 2008. évi gyártás keretében

Érmék

A nemzeti oldal tervezése: pályázat útján (a felhívás 2004-ben, az elfogadás 2005-ben)

Gyártás: Szlovéniában nincs nemzeti pénzverő, ezért a finn pénzverő készítette

Mennyiség: 300 millió érme (104 millió euró értékben)

Leszállítás: 2006 végéig Előzetes vélekedés A lakosság 65 százaléka tartott a fogyasztói árak emelkedésétől (2006. szeptember).

Megelőzés

2006 márciusától kötelező a kettős árjelzés alkalmazása

Csak két hétig engedték a két pénznem együttes használatát.

Figyelték és figyelik az árak alakulását.

Külön telefonvonalat tartottak és tartanak fenn a fogyasztói panaszok fogadására.

Az első tapasztalatok

Bejelentések száma: 2006. december 29. és 2007. január 10. között 750 fogyasztói bejelentés

Leggyakoribb panasz: vendéglátó-ipari árak

Csak elvétve fordult elő indokolatlan áremelkedés.

Jellemzően éttermek és kávézók az indokolatlan áremelők (a 2002. évi euróbevezetéshez hasonlóan).

Intézkedés

A valósnak bizonyult áremeléseket nyilvánosságra hozzák.-->