Egyre csökken a praxisok értéke

A tb-finanszírozás megduplázását, a januártól megszűnt amortizációs támogatás visszaállítását, valamint azt követelik az alapellátásban dolgozó doktorok, hogy a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) legyen beleszólása a gyógyítási díjak megállapításába. A MOK tegnapi nagygyűlésén részt vevő két és fél ezer orvos és szakdolgozó tomboló tapsviharában, zászlólengetések közepette 3200 orvos által előre aláírt módosított finanszírozási szerződést tartalmazó dobozt adott át Éger István, a MOK elnöke Székely Tamásnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesének. Székely Tamás a hatalmas füttykoncertben azt kívánta a jelenlévők tudtára adni, hogy a szerződéskötést és az orvosi rendelők finanszírozását a költségvetés határozza meg, ám a jövő évi kassza tervezésekor készek a kamara véleményének meghallgatására.

Az elmúlt 15 évben elértéktelenedtek a háziorvosi praxisok – panaszolta a Világgazdaságnak Svébis János lajosmizsei háziorvos, aki úgy látja: ha valódi biztosítási rendszer lenne hazánkban, az orvosok érdekvédelmi szervezete nálunk is kialkudhatná a gyógyításhoz szükséges kassza összegét. Kifogásolta, hogy az OEP az év elején egyoldalúan módosította a szerződéseket, s megszüntette a havi 80–120 ezer forintra rúgó amortizációs támogatást. Ez utóbbi állítást kérdésünkre cáfolta a szaktárca államtitkára. Horváth Ágnes elmondta: az elmúlt öt év alatt eszköz- és ingatlanfejlesztésre 20 milliárdot kaptak a háziorvosi vállalkozások, ám ősszel már közölték, újabb támogatási szerződéseket nem kötnek.

A MOK követeléseivel kapcsolatban kijelentette: a 61 milliárd forintos háziorvosi kassza azt tette lehetővé, hogy januártól ne csökkenjen a kártyapénz. Egy átlagos praxis decemberi bevétele 626 300, míg a januári 628 900 forint – illusztrálta állítását. A 61 milliárd megduplázásához el kellene venni a teljes évi gyógyászati segédeszközök támogatására, a művesekezelésre és a betegszállításra szánt összeget, vagy 1200 forintra kellene emelni a vizitdíjat, amiben nem partner a tárca. A vizitdíj egyébként átlagosan 150 ezer forint havi többletbevétellel jár – tette hozzá. A gyermekorvosokat pedig – mivel 18 év alatt nem kell fizetni vizitdíjat – kárpótolják.

Hivatalosan nem tud a kompenzálásról Nagy Mária egri háziorvos. A sok hitegetés miatt majd akkor veszi azt komolyan, ha megkapja a pénzt. Állítja: négy éve nem javult a finanszírozás, így az 1100 gyermekes praxisából a közvetlen betegellátás és a dolgozók bér- és járulékterheinek kifizetése után 50 ezer forint bevétele marad havonta. Pedig amikor praxisjogot kaptak az orvosok, ő egy forintért megvásárolta a rendelőt az önkormányzattól, s 9,5 milliós hitelből újította és szerelte föl, amit törlesztenie kell. Ha nem javul a helyzet – 58 éves lévén –, jövőre nyugdíjba megy. Kollégája azonban megjegyezte: Egerben hat év alatt a felére csökkent a praxisok értéke, ezért jó, ha 4 milliót kap érte – már ha lesz, aki megveszi.

Éger István is megerősítette: a háziorvosok átlagéletkora 57 év, s nincs utánpótlás, ennek az erkölcsi megbecsülés hiánya mellett anyagi oka is van. Az államtitkárral ellentétben állítja: egy átlagos praxis OEP-bevétele 500 ezer forint, a kiadása 910 ezer. A különbözetet ügyeletek és egyéb többletmunkák vállalásából fedezik. A praxiseladás sokuknál – más foglalkozási lehetőség híján – szóba sem jöhet. Vagy prioritást kap az egészségügy, vagy tönkremegy, ennek eldöntése a politika dolga – tette hozzá. Az államtitkár viszont úgy érvelt: a konvergenciaprogram és a költségvetés egyelőre ezt a finanszírozást teszi lehetővé. NTE

A listát a miniszter hozza nyilvánosságra, addig a politikusok „helyben” saját sikerként kommunikálhatják a megegyezés eredményét. TE

A listát a miniszter hozza nyilvánosságra, addig a politikusok „helyben” saját sikerként kommunikálhatják a megegyezés eredményét. TE-->