Tovább nyílhat az olló
A múlt év közepe óta folyamatosan javul a helyzet. A január–novemberi termékkivitel meghaladta az 53 milliárd eurót, s ez 16 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az import értéke ezzel szemben csak 13,7 százalékkal nőtt, s valamivel meghaladta az 55 milliárd eurót. A január–novemberi termékforgalmi deficit tehát 2,054 milliárd euró volt, 720 millióval alacsonyabb, mint egy éve: a hiány egy év alatt mintegy negyedével csökkent. A mérséklődés áprilisban indult, s azóta szinte minden hónapban alacsonyabb volt a havi deficit, mint a megelőző évben.
Pedig a cserearány romlott. A forgalom forintárszintje – ahogy a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése rámutat – tizenegy hónap alatt az exportban 7, az importban közel 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez – a forint 7 százalékos gyengülését figyelembe véve – kivitelben változatlan, behozatalban pedig másfél százalékos devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány az időszak egészére vonatkoztatva 1,5 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, ezen belül az utóbbi hónapokban a romlás mértéke – összhangban az energiahordozók kereskedelmében tapasztalt forintárszint-csökkenéssel – már mérséklődött.
A trendek azt mutatják, hogy igen kiegyenlített volt az egyes árufőcsoportok exportjának bővülése: mind az öt árufőcsoportban meghaladta a 10 százalékot a dinamika. A legnagyobb mértékben a gépek és szállítóeszközök, illetve a feldolgozott termékek kivitele bővült (16,8, illetve 16,7 százalékkal), de a legkevésbé teljesítő élelmiszer, ital, dohány csoport exportja is 10,8 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakában regisztrált euróértéket. A kivitel döntő többségét – kilenctizedét – egyébként a gépek, gépi berendezések, illetve a feldolgozott termékek teszik ki; az előbbi részaránya 62,2, az utóbbié pedig 27,9 százalék.
Behozatalban – nem meglepő módon – az energiahordozók „száguldottak”, a 29,4 százalékos növekedés több mint duplája a második legdinamikusabb import-árufőcsoportnak, a feldolgozott termékekének (12,8 százalék). Ezzel együtt is az energiahordozók részaránya a teljes behozatalban „csupán” 11,2 százalék. Itt is a gépek, gépi berendezések, illetve a feldolgozott termékek dominálnak (50,2, illetve 32,9 százalékos súllyal).
Az Európai Unió tagállamaiba irányuló exportunk 13, az onnan érkező importunké 12 százalékkal bővült. A régi tagállamok csoportjával a behozatal, az újak esetében a kivitel nőtt nagyobb ütemben. Az EU egészével folytatott kereskedelem egyenlege javult tavalyhoz képest (az első tizenegy hónapban közel 2,5 milliárd euró volt). Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel – euróban mérve – 26, az import pedig 17 százalékkal bővült. Kiemelkedő volt az Oroszországba irányuló export bővülése (dollárban közel hetvenszázalékos), ez a mobiltelefon-kivitel felfutásával magyarázható. Az országcsoporttal lebonyolított kereskedelem egyenlege romlott, elsősorban az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem hiányának növekedése miatt. VG
Vélemény
Botos BalázsA Magyar Külgazdasági Szövetség főtitkára
„A tendenciák reményt keltők. Ám nagyon sok feltétele van a folytatódásnak, importoldalon például a nemzetközi árak – beleértve a kőolajét – mérséklődése. Az export felfutása kedvező, de Ausztria kivitele még mindig duplája a magyarországinak. Ráadásul nálunk elsősorban a multiknak köszönhető ez, a hazai kkv-szektor szerepe csekély. Igaz, ma már nem csökken az exportjuk, hanem legalább stagnál. Elsődleges feladat felmérni, hogy ki, mennyit, hova, milyen feltételekkel exportál. Erről már együtt gondolkodunk az MKIK-val és az MGYOSZ-szal. Ezután lehet célzott eszköz- és célrendszert kidolgozni. A nemzetközi megjelenéshez nyújtott állami – pénzbeli – támogatásnál célzottabb eszközökre, módszerekre volna szükség. Vannak előremutató kezdeményezések, például az ITDH-nál. Ezeket – mondjuk az Exportklubot – úgy kellene szélesíteni, hogy több tízezer kisvállalathoz is eljussanak. Ehhez több forrás is kell. A gazdaságdiplomáciának is még nagyobb szerepet lenne szükséges felvállalnia.”
Parragh László
Az MKIK elnöke
„Valóban nagyon biztatók az exportkilátások. Húzóerő lehet, s felgyorsíthatja a kedvező folyamatokat a magyar kivitel több mint felét felvevő német gazdaság konjunktúraélénkülése. Ez a magyar exportőrtársadalom egészéről elmondható. Ám a kkv-szektor számára a kép nem ennyire rózsaszínű: nagyon kicsi az exportaktivitásuk, pedig a megszorító intézkedések nyomán a belföldi piacon beszűkült a kereslet, s ez nehéz helyzetbe hozhatja őket. Segíthetne nekik az export, amelynek egyik feltétele lenne, hogy sokkal intenzívebben integrálódjanak a multik rendszerébe, beszállítóként. Ez nagyon nehézkesen megy, amit a hozzáadottérték-termelés is mutat. Nálunk ez messze elmarad az uniós átlagtól; ezen belül a kkv-szektoré tizede csak annak. Erős kereskedelemfejlesztésre is szükség lenne, méghozzá gazdaság közelire, s ebben a kamara kulcsszerepet tölthetne be. S persze egy sor egyéb területen is meg kellene támogatni őket, a gazdaságpolitikai eszközöket éppen úgy beleértve, mint a képzést vagy éppen a kutatás-fejlesztés ösztönzését.”
Merényi Miklós
A GKM szakállamtitkára
„Az energiamérleg nélkül pozitív lesz a külkereskedelmi egyenleg. Ám hogy sikerül-e ez azzal együtt is, az az energiahordozók árának és az aktív energiafelhasználásnak a függvénye, de korántsem kizárt. Feladat a kkv-szektor exportteljesítményének az ösztönzése, hiszen a pozitív szaldó ma a multinacionális vállalatokon múlik. Forráshiány ezt nem akadályozhatja meg. A héten meghirdetett gazdaságfejlesztési operatív program négy pályázata például e szektornak szán évi százmilliárd forintot, s ez az önrésszel együtt számottevő gazdaságfejlesztési hatású lesz. A technológiai transzfert, az exportképes vállalatokat, a k+f-et és az innovációt preferálja ez a rendszer. Mindennek pár év múlva már lesz eredménye. Jó hír az is, hogy az ITDH által működtetett kereskedelemfejlesztési rendszer is komoly támogatást vehet igénybe az operatív programból. Az ITDH pedig mindinkább támaszkodni kíván a kamarák, szövetségek, szakmai szervezetek, egyesületek tapasztalatára. Nem véletlenül születnek velük sorra a megállapodások.”
Belyó Pál
Az Ecostat igazgatója
„Igen jók az idei kilátások – biztosra vehető, hogy az export és az import dinamikája között az előbbi javára lesz különbség. Prognózisunk szerint a kivitel éves szinten 11, a behozatal ugyanakkor csak 9 százalékkal haladja meg az év egészében a 2006-os szintet. Így az áruforgalom hiánya a tavalyi – becsült – 2,5 milliárd euróról 1,4 milliárdra mérséklődik. Már hónapok óta tartósnak látszó tendencia, hogy az export gyorsabban bővül, mint az import, s ennek megfelelően javul a szaldó. Mindez úgy – s ez igazán izgalmas –, hogy a kivitel jelentős részét adó gépipar exportárai nem igazán emelkednek, ugyanakkor az import jókora részét jelentő energia és energiahordozók drágultak, azaz romlik a cserearány. Az import dinamikájának lassulásában szerepet játszik a lakossági fogyasztás szűkülése, az exportkilátásokat pedig javítja az európai – ezen belül is elsősorban a legfőbb felvevőpiacunknak számító német – konjunktúra. Hozzájárul a régióbeli együttműködés mélyülése és a távol-keleti kivitelünk növekedése is.”
Rétfalvi György
Az ITDH vezérigazgatója
„Az ITDH erősíti a tavaly elindított, cégre szabott szolgáltatásait. Ez konkrét cégeknek, konkrét piacokon, konkrét segítség az exporttevékenységhez. A már tapasztalt cégekre éppen úgy vonatkozik, mint azokra, amelyek még az üzleti folyamat elején vannak. Az ezekben a programokban részt vevők nem csak a felkészítésben kapnak segítséget szakembereinktől, az operatív fronton is ott állunk mellettük. Az Exportklubot, s az export inkubációs programot erősítjük. De nem mondunk le a hagyományos tevékenységünkről sem, mint a magyar megjelenés megszervezése, pályázati úton való támogatás nyújtása kiállításokon, vásárokon, üzletember-találkozókon. Amit az eddiginél is célzottabban és hatékonyabban kívánjuk tenni. S persze folytatjuk a beszállítói programot, a cégek beszállítóvá válását elősegítő rendezvények szervezését, nem csak Budapesten, vidéken is. Mindezekben komolyan támaszkodunk szakmai partnereinkre, amelyekkel sorozatban kötjük az együttműködési megállapodásokat.”
A Magyar Külgazdasági Szövetség főtitkára
„A tendenciák reményt keltők. Ám nagyon sok feltétele van a folytatódásnak, importoldalon például a nemzetközi árak – beleértve a kőolajét – mérséklődése. Az export felfutása kedvező, de Ausztria kivitele még mindig duplája a magyarországinak. Ráadásul nálunk elsősorban a multiknak köszönhető ez, a hazai kkv-szektor szerepe csekély. Igaz, ma már nem csökken az exportjuk, hanem legalább stagnál. Elsődleges feladat felmérni, hogy ki, mennyit, hova, milyen feltételekkel exportál. Erről már együtt gondolkodunk az MKIK-val és az MGYOSZ-szal. Ezután lehet célzott eszköz- és célrendszert kidolgozni. A nemzetközi megjelenéshez nyújtott állami – pénzbeli – támogatásnál célzottabb eszközökre, módszerekre volna szükség. Vannak előremutató kezdeményezések, például az ITDH-nál. Ezeket – mondjuk az Exportklubot – úgy kellene szélesíteni, hogy több tízezer kisvállalathoz is eljussanak. Ehhez több forrás is kell. A gazdaságdiplomáciának is még nagyobb szerepet lenne szükséges felvállalnia.”
Parragh László
Az MKIK elnöke
„Valóban nagyon biztatók az exportkilátások. Húzóerő lehet, s felgyorsíthatja a kedvező folyamatokat a magyar kivitel több mint felét felvevő német gazdaság konjunktúraélénkülése. Ez a magyar exportőrtársadalom egészéről elmondható. Ám a kkv-szektor számára a kép nem ennyire rózsaszínű: nagyon kicsi az exportaktivitásuk, pedig a megszorító intézkedések nyomán a belföldi piacon beszűkült a kereslet, s ez nehéz helyzetbe hozhatja őket. Segíthetne nekik az export, amelynek egyik feltétele lenne, hogy sokkal intenzívebben integrálódjanak a multik rendszerébe, beszállítóként. Ez nagyon nehézkesen megy, amit a hozzáadottérték-termelés is mutat. Nálunk ez messze elmarad az uniós átlagtól; ezen belül a kkv-szektoré tizede csak annak. Erős kereskedelemfejlesztésre is szükség lenne, méghozzá gazdaság közelire, s ebben a kamara kulcsszerepet tölthetne be. S persze egy sor egyéb területen is meg kellene támogatni őket, a gazdaságpolitikai eszközöket éppen úgy beleértve, mint a képzést vagy éppen a kutatás-fejlesztés ösztönzését.”
Merényi Miklós
A GKM szakállamtitkára
„Az energiamérleg nélkül pozitív lesz a külkereskedelmi egyenleg. Ám hogy sikerül-e ez azzal együtt is, az az energiahordozók árának és az aktív energiafelhasználásnak a függvénye, de korántsem kizárt. Feladat a kkv-szektor exportteljesítményének az ösztönzése, hiszen a pozitív szaldó ma a multinacionális vállalatokon múlik. Forráshiány ezt nem akadályozhatja meg. A héten meghirdetett gazdaságfejlesztési operatív program négy pályázata például e szektornak szán évi százmilliárd forintot, s ez az önrésszel együtt számottevő gazdaságfejlesztési hatású lesz. A technológiai transzfert, az exportképes vállalatokat, a k+f-et és az innovációt preferálja ez a rendszer. Mindennek pár év múlva már lesz eredménye. Jó hír az is, hogy az ITDH által működtetett kereskedelemfejlesztési rendszer is komoly támogatást vehet igénybe az operatív programból. Az ITDH pedig mindinkább támaszkodni kíván a kamarák, szövetségek, szakmai szervezetek, egyesületek tapasztalatára. Nem véletlenül születnek velük sorra a megállapodások.”
Belyó Pál
Az Ecostat igazgatója
„Igen jók az idei kilátások – biztosra vehető, hogy az export és az import dinamikája között az előbbi javára lesz különbség. Prognózisunk szerint a kivitel éves szinten 11, a behozatal ugyanakkor csak 9 százalékkal haladja meg az év egészében a 2006-os szintet. Így az áruforgalom hiánya a tavalyi – becsült – 2,5 milliárd euróról 1,4 milliárdra mérséklődik. Már hónapok óta tartósnak látszó tendencia, hogy az export gyorsabban bővül, mint az import, s ennek megfelelően javul a szaldó. Mindez úgy – s ez igazán izgalmas –, hogy a kivitel jelentős részét adó gépipar exportárai nem igazán emelkednek, ugyanakkor az import jókora részét jelentő energia és energiahordozók drágultak, azaz romlik a cserearány. Az import dinamikájának lassulásában szerepet játszik a lakossági fogyasztás szűkülése, az exportkilátásokat pedig javítja az európai – ezen belül is elsősorban a legfőbb felvevőpiacunknak számító német – konjunktúra. Hozzájárul a régióbeli együttműködés mélyülése és a távol-keleti kivitelünk növekedése is.”
Rétfalvi György
Az ITDH vezérigazgatója
„Az ITDH erősíti a tavaly elindított, cégre szabott szolgáltatásait. Ez konkrét cégeknek, konkrét piacokon, konkrét segítség az exporttevékenységhez. A már tapasztalt cégekre éppen úgy vonatkozik, mint azokra, amelyek még az üzleti folyamat elején vannak. Az ezekben a programokban részt vevők nem csak a felkészítésben kapnak segítséget szakembereinktől, az operatív fronton is ott állunk mellettük. Az Exportklubot, s az export inkubációs programot erősítjük. De nem mondunk le a hagyományos tevékenységünkről sem, mint a magyar megjelenés megszervezése, pályázati úton való támogatás nyújtása kiállításokon, vásárokon, üzletember-találkozókon. Amit az eddiginél is célzottabban és hatékonyabban kívánjuk tenni. S persze folytatjuk a beszállítói programot, a cégek beszállítóvá válását elősegítő rendezvények szervezését, nem csak Budapesten, vidéken is. Mindezekben komolyan támaszkodunk szakmai partnereinkre, amelyekkel sorozatban kötjük az együttműködési megállapodásokat.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.