Hogy állunk? KSH-összefoglaló az első két hónapról

A bruttó hazai termék 2006. évi alakulására vonatkozó részletes adatok szerint a GDP 3,9%-kal nőtt. A fogyasztás dinamikája lassult (0,4%-ra), a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,8%-kal csökkent. A termékek és szolgáltatások külkereskedelme viszont kedvezően hatott a növekedésre, az export 18%-kal, az import 13%-kal bővült.

2007 januárjában az iparban folytatódott a konjunktúra (a termelés 11%-kal nőtt), az építőiparban pedig a csökkenés (3%-os). A mezőgazdasági felvásárlások 17%-kal emelkedtek. A külkereskedelemben euróban, folyó áron a behozatal dinamikája utolérte a kivitelét, előbbi 21, utóbbi 20%-kal növekedett. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1%-kal bővült, a munkanélküliségi ráta 7,5% maradt. Az infláció főleg a háztartási energia drágulása miatt gyorsult, január–februárban átlagosan 8,3%-os volt. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – hiánya a Pénzügyminisztérium előzetes pénzforgalmi adatai szerint az év első két hónapjában 413 milliárd forint volt.

A bruttó hazai termék (GDP) 2006. évi növekedésére vonatkozó részletes adatok megerősítették a korábban publikált főbb adatokat. A GDP volumene 2006-ban 3,9%-kal (a naptárhatás kiszűrésével 4,0%-kal) emelkedett. Ezen belül az utolsó negyedévben 3,2%-kal (kiigazítva 3,4%-kal) volt magasabb, mint egy évvel korábban. A részletes adatok azt mutatják, hogy az éven belüli lassuláshoz a fogyasztás és a felhalmozás egyaránt hozzájárult. Ezt a kedvezően alakuló külkereskedelem sem tudta ellensúlyozni. A hozzáadott érték változása a feldolgozóipar kivételével valamennyi ágazatcsoportban alacsonyabb dinamikát mutatott, mint egy évvel korábban.

A GDP felhasználási oldalának legnagyobb tétele, a háztartások végső fogyasztása az év folyamán 1,2%-kal nőtt (2005-ben 3,8%-kal). Az előző év azonos időszakához viszonyított negyedéves növekedési ütem fokozatosan csökkent, az utolsó negyedévben már stagnálás mutatkozott. Ennek okai között a gazdaságpolitikai intézkedések keresletszűkítő hatását, a reálbér lassuló növekedését, illetve év végi csökkenését és a kormányzati társadalmi juttatások csökkenését lehet említeni. A kormányzat fogyasztása kétévi stagnálás után 5,5%-kal csökkent, a nemzetgazdaságban az összes végső fogyasztás így 0,4%-kal nőtt (2005-ben 3,4%-kal).

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző két évben a gazdaság egyik motorja volt, 2006-ban viszont 1,8%-kal csökkent a volumene. Az előző évinél nagyobb mértékben csökkentek a két legnagyobb beruházó ágazat, a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek beruházásai. Utóbbin belül a lakásépítések visszaesése volt meghatározó. A felépített lakások száma 18%-kal, a kiadott építési engedélyeké 13%-kal csökkent. A közepes és kisebb beruházási teljesítményű ágazatok dinamikája is elmaradt a 2005. évitől.

A költségvetési szféra által finanszírozott fejlesztések az állami szolgáltató ágazatokban és az autópálya-építéseket tartalmazó szállítási ágazat beruházásai növekedtek ugyan, de a 2005. évinél mérsékeltebben, és már nem voltak képesek teljesen ellensúlyozni a piaci folyamatok által befolyásolt ágazatok beruházásainak visszaesését. A fogyasztási és felhalmozási tételek összegeként adódó belföldi felhasználás volumene 0,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A GDP ezt meghaladó növekedése az importnál gyorsabban bővülő exportnak volt köszönhető. Előbbi 13%-kal, utóbbi 18%-kal nőtt a magas bázishoz képest. A termékek és szolgáltatások külkereskedelmének egyenlege ennek következtében hosszú idő után először többletet mutatott.

A termékforgalomban a behozatal volumene 13%-kal, a kivitelé 17%-kal nőtt, az egyenleg javult (bár deficites maradt). A dinamizmus forrása a legnagyobb értékű árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök külkereskedelme. A külkereskedelmi cserearány tovább romlott, kizárólag az energiaimport drágulásából fakadóan. Termelési oldalról az exportra támaszkodó ipari konjunktúra némiképp ellensúlyozta a többi ágazat dinamikájának lassulását. Az ipar hozzáadott értéke 8,6%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,5%-kal nőtt, 4-5 százalékponttal gyorsabban, mint 2005-ben. Az építőiparban 3%-os csökkenés következett be, aminek fő oka, hogy a közút-hálózat fejlesztési munkák veszítettek ütemükből, és számottevően csökkent a lakásépítés.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 6%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben. A szolgáltató ágak mindegyikében mérséklődött a növekedés üteme, de visszaesés sehol nem következett be. Leginkább a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatcsoport hozzáadott értéke nőtt, 6%-kal, legkevésbé az állami szolgáltató ágazatoké, 0,9%-kal. 2007 januárjában a rendelkezésre álló adatok a legtöbb területen a múlt év végén kibontakozó folyamatok további érvényesülését mutatják. Az ipari termelés volumene 11%-kal nőtt, tehát folytatódott a gyors bővülés. A növekedést továbbra is a külpiaci értékesítések generálják, az export 17%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés lényegében stagnált.

Továbbra is átlag feletti a villamosgép-, műszergyártás és a járműgyártás dinamikája. Szintén jelentősen nőtt két vegyipari ágazat termelése, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé és a gumi-, műanyag termék előállításáé, de a vegyi anyagok gyártása csökkent. Emellett a textil- és bőripari alágak és a fafeldolgozás kibocsátása sem érte el a tavaly januári szintjét. Szintén csökkent, 3,5%-kal, a feldolgozóiparon kívül számba vett villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás kibocsátása – főképp az enyhe tél miatt.

A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés januárban – 1,4%-os létszámcsökkenés mellett – 13%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. 2007. januárban az összes új rendelés 25%-kal nőtt, ezen belül az új exportrendelések 32%-kal emelkedtek, a belföldi rendelések ellenben 4,3%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány 26%-kal volt magasabb a 2006. január véginél. Az építőipar termelése januárban 2,9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az útépítési munkák volumene nem éri el a tavalyit, ez okozza az egyéb építmények építésének 7,4%-os visszaesését. Az épületek építésének volumene 1,1%-kal magasabb volt, mint egy éve.

Január végén az épületekre szóló szerződésállomány magasabb volt, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy idén januárban 7,4%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, mint 2006 első hónapjában. Az egyéb építményekre vonatkozó szerződések drasztikus visszaesését részben a kiugróan magas bázis okozza. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene januárban évek óta nem tapasztalt mértékben, 17%-kal nőtt. Leginkább az élő állatok értékesítése emelkedett, 27%-kal. Az állati termékek eladása 5%-kal csökkent, az ilyenkor egyötöd súlyú növénytermesztési termékeké pedig 17%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A kiskereskedelmi forgalom volumene a munkanaphatással kiigazított és a nyers adat szerint is 1,2%-kal emelkedett tavaly januárhoz képest. A növekedési ütem 2006 augusztusa óta csökken. A kiskereskedelmi forgalmon kívül számon tartott gépjármű-, járműalkatrész- és üzemanyag-kiskereskedelem volumene 6,5%-kal nőtt januárban.

Az előzetes termékforgalmi adatok szerint a külkereskedelem továbbra is gyorsan bővül, de változást jelent, hogy az importdinamika beérte az export növekedési ütemét. Folyó áron, euróban mérve a behozatal 21, a kivitel 20%-kal nőtt 2006 januárjához képest. A hiány 60 millió eurós növekménnyel 214 millió euróra rúgott. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – februárban 217 milliárd forint volt. Az év első két hónapjában az egy évvel korábbinál 22 milliárd forinttal kisebb, 413 milliárd forintos deficit keletkezett. Ezen belül a központi költségvetés január–februári hiánya a tavalyinál 67 milliárddal több volt, megközelítette az 508 milliárd forintot.

Ugyanakkor az elkülönített állami pénzalapokban nőtt a szufficit, a társadalombiztosítási alapok pedig a tavalyi 24 milliárdos deficittel szemben idén 52 milliárdos többlettel zárták az első két hónapot. A foglalkoztatottak száma 2006. november – 2007. január hónapok átlagában 3 millió 940 ezer volt, 42 ezer fővel (1,1%-kal) emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek száma 318 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 7,5%, mindkét adat megegyezett a 2005. november–2006. januárival. A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma ugyancsak 1%-kal emelkedett úgy, hogy a vállalkozásoknál 2,1%-kal nőtt, míg a költségvetés területén 3,4%-kal csökkent a létszám.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete januárban 209 400 forintot, a nettó átlagkereset 125 300 forintot tett ki. A szeptembertől érvényes, alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulékemelés, valamint a januári adóváltozás jelentősen befolyásolta a nettó átlagkeresetek alakulását. Összességében a bruttó átlagkereset nominálisan 7,1, a nettó átlagkereset pedig 0,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában 3,2%-kal nőtt, míg a költségvetés területén 0,5%-kal csökkent a keresetek nettó értéke. A reálkeresetek 6,4%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A minimálbér havi összege 2007. január elsejétől 4,8%-kal 65 500 forintra emelkedett.

A fogyasztói árak 2006 második felében gyorsuló ütemben nőttek, és ez a folyamat 2007 elején – főként a háztartási energia árának emelése miatt – újabb impulzust kapott. Az előző év azonos időszakához képest januárban 7,8%-kal, februárban 8,8%-kal, két hónap alatt átlagosan 8,3%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak. Január–február átlagát tekintve leginkább a háztartási energia ára nőtt, 28%-kal, de gyorsult valamennyi más árufőcsoport árainak emelkedése.

Egyedül a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, 1,2%-kal (kevésbé, mint tavaly). Az ipari termelői árak növekedési ütemének október óta tartó mérséklődése folytatódott, januárban 4,3%-os áremelkedést mértek. Ez elsősorban a korábban meredeken növekvő exportárak – forinterősödésből származó – ütemcsökkenésének köszönhető, de lassult a belföldi értékesítési árak emelkedése is. Az építőipar költségalapú árindexek alapján számított áremelkedése tavaly szeptemberben érte el az évi csúcsát, majd az év utolsó negyedében lelassult, de januárban ismét nőtt, 8,6%-ra. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a növényi termékek ára 26%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékek árszintje alig nőtt. (KSH)