Súlyos válság előtt a balti köztársaságok?
Lassan a mexikói és az ázsiai fizetési válságok előtti helyzetre kezd emlékeztetni a három balti köztársaság súlyosan megbillent külső finanszírozási egyensúlya, bár vannak fontos különbségek is, áll a Fitch Ratings kedden Londonban kiadott térségi elemzésében, amely az országcsoport leminősítését helyezte kilátásba a korrekciós lépések és az új, hiteles eurócsatlakozási céldátumok kijelölésének elmaradása esetére.
A legnagyobb európai hitelminősítő nyolcoldalas elemzése szerint Észtország, Lettország és Litvánia a 2006-tal zárult öt évben egyaránt átlagosan 8-9 százalékos éves növekedéseket produkált, a dollárban számolt nominális GDP-érték pedig 2000 óta több mint a kétszeresére emelkedett. Mindhárom ország azonban gyorsuló inflációval, egyre feszesebb munkapiaccal, gyorsan növekvő hitelkiáramlással és jelentős folyómérleg-hiányokkal kénytelen szembenézni, vagyis gazdaságaik túlfűtötté válásának jeleit mutatják.
Az árstabilitás gyengülése máris késlelteti a három ország euróövezeti felvételét, és a Fitch szerint az inflációs nyomás középtávon is fennmarad. Ráadásul a Balassa-Samuelson hatás révén a külkereskedelmi forgalomban részt venni képes szektorok gyors termelékenység-növekedése is emelheti az inflációt. Az elemzés szerint 2006 végén Lettországban és Észtországban volt a legmagasabb az éves infláció az Európai Unión belül, 6,6, illetve 4,4 százalékkal.
A Fitch szerint az EU-átlagot messze meghaladó gazdasági növekedési ütemeket zömmel a külső kötelezettségek gyors emelkedéséből finanszírozták. A hitelminősítő becslése szerint Lettország GDP-arányos folyómérleg-hiánya 2006 végén megközelítette a 22 százalékot az egy évvel korábbi 13 százalék után, jórészt a folytatódó gyors importnövekedés miatt, amelyet a robbanásszerű - egyben az export lassulásával párosuló - belső fogyasztásnövekedés táplált.
Észtország és Litvánia folyó hiánya is elérte a 12 százalékot tavaly, miközben a három köztársasághoz hasonló, elsőrendű "A" kockázati sávba sorolt szuverén adósok deficit-középértéke 1 százalék, és még a négy legnagyobb közép-európai EU-gazdaság - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország - átlaga sem haladja meg az 5 százalékot. A közvetlen külföldi befektetések ugyanakkor a lett folyómérleg-hiány alig 36 százalékát fedezték tavaly, és Litvániáénak is csak a 41 százalékát; a deficit zömét a külföldi anyacégek által a helyi bankrendszerbe irányított tőkeátutalások finanszírozták.
Mindemellett a három ország bruttó küladósság-rátája is meghaladta mind 2005-ben, mind 2006-ban az "A" sávba sorolt szuverén adósok átlagát; Lettországé tavaly átlépte a 100 százalékot. Ráadásul a rövid lejáratú külső kötelezettségek is jelentősek, ami emeli a rövid távú finanszírozási kockázatokat, áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében. Ennek eredményeként a baltiak rövid távú külső pozíciója általánosságban gyengébbnek tűnik, mint az "A" osztályú, szuverén csoporté, illetve a közép-európai négyeké - Magyarországé, Csehországé, Szlovákiáé és Lengyelországé.
Emellett a baltiak romló külső egyensúlyi helyzete most már mindinkább felveti az összevetést a válság előtti mexikói és ázsiai helyzettel, áll a hitelminősítő elemzésében. A Fitch szerint ugyanis a devizatartalékokhoz mért rövid lejáratú küladósság-ráta annak idején jó jelzője volt az ázsiai válságnak, és ez a ráta "összevethetően magas" a balti országokban, főleg Lettországban. A hitelminősítő szerint ugyanakkor vannak olyan fontos tényezők is, amelyek mérséklik a növekvő külső egyensúlytalanság által a baltiak besorolására gyakorolt nyomást.
Döntő jelentőségű, hogy a küladósság-állomány növekedését a magánszektor, és nem a szuverén adósok hitelfelvételei okozzák; a közszféra devizaadósság-rátája mindhárom országban "legalább 1993 óta" a GDP-érték 20 százaléka alatt van. Az észt és a lett bankok, valamint egyéb magánvállalatok ugyanakkor a GDP 85, illetve 100 százalékának megfelelő összegű bruttó küladósságot halmoztak fel 2006-ra; Litvániában ez a ráta 60 százalék volt tavaly.
Mindazonáltal a jelenlegi külső egyensúlytalansági helyzetből az kínálja a kiutat, hogy a három országnak kötelezően be kell majd lépnie az euróövezetbe, és bármilyen hosszú is legyen ennek a késedelme, ez a tény arra utal, hogy az összehasonlítás inkább az eurótagság előtti Portugáliával, Görögországgal és Spanyolországgal, semmint a válság előtti Ázsiával állja meg a helyét, áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a tartós inflációs nyomás, a növekvő külső egyensúlytalanságok, valamint a hiteles és nem túl távoli eurócéldátum hiánya növeli az esélyét egy gazdasági-pénzügyi korrekciónak. Ha a kormányok nem tesznek költségvetés-politikai intézkedéseket a belső fogyasztás visszafogására, az tovább növelheti a külső egyensúlytalanságot és a finanszírozási kockázatokat, ami negatív minősítési lépéseket eredményezhet, áll az elemzésben.
A balti kockázatokra más nagy hitelminősítők is felhívták már a figyelmet. A múlt hónapban az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Lettország szuverén adóskockázati minősítésének kilátását a Standard & Poor''s, amelynek akkori indoklása szerint a lett gazdaság a túlfűtöttség egyértelmű jeleit mutatja, és ha nem történnek azonnali gazdaságpolitikai intézkedések a meredeken növekvő hazai fogyasztás visszafogására, egyre nagyobb lesz az esélye a kemény landolásnak. (MTI Eco)
