A vártnál kisebb külső hiány
A külkereskedelmi mérleg ilyen mértékű javulása azonban nem a gazdaság versenyképességének növekedése miatt következett be, hanem a külső és belső keresleti viszonyok eltérő ciklusa okozta. A belföldi fogyasztási kereslet igen alacsony volt tavaly, főként a második fél évben, a beruházási kereslet pedig drasztikus visszaesést mutatott a második negyedévtől. A külső konjunktúra ezzel ellentétben igen dinamikus, főként az exportunk egyre nagyobb részét felvevő környező országokban. Ezek a tényezők együttesen eredményezték a jobb termékforgalmi mérleget, és a szolgáltatási mérleg is tovább javult, ezt nagyrészt a kedvező idegenforgalmi szaldó okozta.
A jövedelmek áramlása terén nem túl kedvező kép bontakozik ki: 6 milliárd euró feletti volt az éves deficit ezen a soron. Ennek két fő oka a gyors eladósodás miatt megugrott kamatkiadások és a Magyarországon működő külföldi vállalkozások tovább növekvő profitkivétele. A nem adóssággeneráló finanszírozás éves szinten –487 milliárd euró volt, a külső finanszírozási igény –4,5 milliárdot tett ki.
A tőkebeáramlás a tavalyi év egészét tekintve intenzívnek mondható, a 2005-ös kiugróan magas, 6,1 milliárd eurós működőtőke-importtól azonban 1,2 milliárddal elmarad a tavalyi mutató. A magyar vállalatok tőkekivitele tovább bővült, és a negyedik negyedévben az a furcsaság is megtörtént, hogy hazánk, felzárkózó gazdaság létére, nettó tőkeexportőrré vált. Ez valószínűleg csak átmeneti anomáliának tekinthető, azonban jelzi, hogy a magyar cégek intenzíven terjeszkednek külföldön.
A magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó eladósodottsága drámai ütemben növekedett, az állam egy éven belül csaknem 40 százalékkal, 13,9 milliárd euróra növelte a külső adósságállományát. A teljes nemzetgazdaság külföldi adósságállománya a 2005. év végi 29,7 milliárdról egy év alatt 38,4 milliárd euróra emelkedett.
