Minden idők legvéresebb iskolai lövöldözése: Sokk és felháborodás Amerikában

Összesen harminchárom halálos áldozata van Blacksburgben a Virginiai Műszaki Egyetemen helyi idő szerint hétfőn délelőtt történt lövöldözéseknek. Tegnap még 12 embert ápoltak kórházban, a súlyos sebesültek állapota a legutóbbi hírek szerint stabil volt.

A rendőrség emlékeztetett: a blacksburgi öldöklés szinte napra pontosan nyolc évvel a coloradói Columbine középiskolájában 13 áldozatot követelő lövöldözés után történt. A mészárlást az egyetem egyik hallgatója követte el. A 23 éves dél-koreai Cso Szung-hui az intézmény kollégiumában élt. Éppen a 900 diákot befogadó West Ambler Johnston diákotthon harmadik emeletén kezdődött el reggel negyed nyolckor az ámokfutás: itt két személyt lőttek agyon (hivatalosan még nem tudni pontosan, az első lövöldözés tettese is a dél-koreai diák volt).

A kollégium diákjait ekkor figyelmeztették, ne lépjenek ki az utcára, és az ablakhoz se közelítsenek, a kampusz bejáratait pedig lezárták. Az intézmény kiürítését azonban nem rendelték el, és a tanórákat sem állították le. Közben a rendőrség egységei felvonultak az egyetem területén. A Virginia Tech internetes oldalán található leírás szerint összeült az intézmény vezetősége is, amely fél tíz körül e-mailben értesítette a hallgatókat és a dolgozókat a gyilkosságról.

Sólyom és Gyurcsány gyásztávirata

A virginiai támadásban egy honfitársunk sem sérült meg – erősítette meg az ottani magyar diákszervezet egyik tagja. A városban nyolc magyar él, hatan tanulnak az intézményben, csupán egyikük a kampusz lakója. Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is gyásztáviratban is fejezte ki részvétét George W. Bush amerikai elnöknek.

Negyedórával később érkezett az első vészhívás a rendőrséghez arról, hogy lövések dördültek el az irodákat, osztálytermeket és laboratóriumokat befogadó Norris Hallnál. Amikor a rendőrök néhány perccel később elérték a második emeleti termeket, a lövöldözés leállt. Ekkor fedezték fel a dél-koreai diák és harminc áldozatának holttestét.
A támadó brutalitását jelzi, hogy orvosszakértők szerint minden áldozat legalább három golyót kapott. Szemtanúk szerint egy szót sem szólt, nyugodt arccal végezte ki társait. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közölte: nincs arra utaló jel, hogy terrortámadás történt volna Blacksburgben.

Az egész világot megrázó eset után George Bush elnök az iskola szentségének meggyalázásáról beszélt. A diákok ennél dühösebben reagáltak. Felvetődött például, az egyetem vezetői miért csak az első lövöldözés után két órával – szinte egy időben a második, harminc ember halálát követelő támadással – figyelmeztették e-mailben az intézmény 36 ezer diákját és alkalmazottját arról, hogy szabadlábon van a fegyveres. Charles Steger, az intézmény vezetője mindezzel kapcsolatban annyit mondott: a közvetlen életveszélyben levő hallgatókat figyelmeztették, ennél többet aligha tehettek volna. Ráadásul az első lövöldözés a reggeli órákban történt, amikor a diákok nagy része úton volt.

Az sem világos, a merénylőnek hogyan sikerült fegyverével együtt eljutnia a kollégiumból a több száz méterrel távolabb található Norris Hallba, miközben a kampuszban a fegyveres rendőrök már nyomoztak utána. Az amerikai rendőrség különleges egységének, a SWAT-nak egy képviselője a CNN hírtelevízióban a biztonsági ellenőrzés hiányát tette felelőssé a tragédiáért.

A legnagyobb hibának azonban mégis az a feltételezés bizonyult, miszerint az első lövöldözés csupán egyedi incidens volt, amely két ember meggyilkolásával véget is ért.

Hogy az amúgy is zavaros helyzet még aggasztóbb legyen, a rendőrség sokáig nem erősítette meg, volt-e összefüggés a két lövöldözés között. Hivatalosan még lapzártánkkor sem közölték, ugyanaz a személy követte-e el a két öldöklést. Azt ezzel szemben elmondták, hogy két fegyvert – egy 9 és egy 22 milliméteres pisztolyt – találtak, ezek egyikét használták mindkét helyszínen. Tegnap, az áldozatok azonosításával egy időben azt is vizsgálták még, voltak-e az elkövetőnek cinkosai, s az indítékokról is csak találgatások láttak napvilágot. Felmerült, hogy az egyik kollégiumi áldozat a fiatal barátnője volt.

A tragédia újra felélesztette az Egyesült Államokban a fegyvertartás engedélyezéséről szóló örökérvényű vitát. A háromszázmilliós országban a világ minden más országánál több fegyver van magánkézben, évente több mint 30 ezer ember hal bele lőtt sebekbe. A fegyvertartás híveinek befolyásos szervezete azonban eddig jobbára minden olyan kísérletet zátonyra futtatott, amelynek célja a vonatkozó szabályok szigorítása lett volna.

2002. január 15.: A virginiai Grundy jogi egyetemén három embert, köztük az intézmény dékánját agyonlövik.

2002. október 29. - Tucsonban, Arizona állam egyetemén egy 41 éves bukott diák lelőtte három volt tanárát, majd magával is végzett.

2004. november 24. - Indiana szövetségi államban, Valparaisóban a tanítás megkezdése előtt nyolc társát sebesítette meg késével egy diák.

2006. január 13. - Floridában a rendőrök lelőttek egy 15 éves fiút, aki hátizsákjában pisztollyal érkezett az iskolába és túszul ejtette osztálytársát.

2006. szeptember 17. - A coloradói Bailey város középiskolájába egy ismeretlen férfi hat diákot túszul ejtve bezárkózott egy terembe A férfi egy diáklányt súlyosan megsebesített, majd öngyilkos lett.

2006. október 2.- Lövöldözés tört ki egy túszszedő akció közben az amis vallási közösség egy pennsylvaniai iskolájában. A vérengzésnek öt áldozata volt, köztük az elkövető is.

2007. január 4. - Washington államban, egy tacomai középiskolában egy 18 éves diák lőtt rá egy társára.

Forrás: Europress gyűjtés -->