Jobb, mint Elon Musk Starlinkje, Moszkva olyan műholdrendszert épít ki, amely jóval túlmutat a háborús felhasználáson

Moszkva nagyon szereti a rejtélyes megnevezéseket. A minap a Bjuro 1440 nevű űrtávközlési vállalat (lefordítva: az 1440-számú iroda) 16 kommunikációs mesterséges holdat juttatott ki az űrbe alacsony Föld körüli pályára (LEO – Low Earth Orbit – angolul). A szputnyikok méretéről nincs információ. Viszont egy rendszerben működnek, egymással lézersugarakkal kommunikálnak, és képesek pályamódosításra, mert van plazmahajtóművük. A rendszer működésének átfogó neve/alapja: 5G NTN (angol rövidítés: Non-Terrestrial Network – nem földi hálózat.) Ezzel új szintre lépett az orosz–ukrán háború. 

Jött is a meglehetősen lesújtó vélemény Kijevből; az ukrán kormányközeli Unitedmedia24 szerint az oroszok „túl későn, túl keveset” hoztak létre.  Savanyú a szőlő, mondhatnánk, hiszen az ukránok teljes egészében Elon Musk Starlink rendszerétől függenek, saját rendszereik nincsenek. Így ha a Nyugat (Donald Trump amerikai elnök) úgy dönt, hogy Muskkal lekapcsoltatják Ukrajnáról a Starlinket, Kijev rövid időn belül elbukik katonai szempontból.

Az orosz alternatíva

Az orosz ellen-Starlink projekt neve: Rasszvet. 

• A szisztémához tartozik egy, a sztratoszférában (minimum 20 kilométerrel a földfelszín felett) működő-lebegő léghajó, a Barrazs–1, amely a Földre, a meg nem nevezett fogyasztókhoz továbbítja a műholdhálózat ismeretlen alapú, de „földi használatra” vélhetően átalakított jeleit. 
• A technológiai cél: közvetlen kapcsolatot teremteni (DtD Direct-to-Device) a szputnyikokról a földi okostelefonokkal. 
• Azaz kiváltani a jól ismert, GPS-alapú nyugati „műholdtelefont”, 
• vagy az Elon Musk-féle Starlink rendszert egy orosszal. 

A Gazprom Space című kiadvány nyíltan hirdeti is: 

A hír pikantériája, hogy a közelmúltban lekapcsolták az ukránokat segítő Starlink rendszerről a potyázó oroszokat, akik e potenciális veszély ismeretében már régen nekiláttak saját hálózat fejlesztésének. 

Annyi ismert, hogy a helyváltoztatásra is képes – de csak átmeneti megoldásnak szánt – Barrazs–1-es léghajó-léggömböt a novgorodi Aerodrommas vállalat fejlesztette ki a moszkvai műszaki elit felsőoktatási intézménnyel, a Bauman Állami Műszaki Egyetemmel együtt. A finanszírozást az oroszországi DARPA, a Fejlett (Perspektivikus) Kutatások Oroszországi Alapja (RFPI) biztosította.

Dmitrijev felemelkedése – túl az orosz–ukrán háborún

• Mind az RFPI, mind az intézményt vezető Kirill Dmitrijev üstökösszerűen emelkedett a magasba az elmúlt hónapokban. 
• Dmitrijev ma Putyin elnök vezető gazdasági tanácsadója, kulcsszerepet játszott-játszik az Ukrajna kapcsán folyó amerikai–orosz tárgyalásokban. 
• Elemzők szerint a projekt jóval túlmutat az ukrán háborúhoz szükséges katonai megoldásokon. 
• Fő feladata valószínűleg a háború utáni új Oroszország boldogulásához való hozzájárulás, legyen szó a mezőgazdaságról (a pilóta nélküli rendszerek, drónok igen széles körű alkalmazásáról) vagy az ipari termelés, bányászat drónokkal való előmozdításáról. 

Az egész műholdalapú rendszer telepítésének, a 16 műhold pályára állításával az oroszok csak a a feladat legelső lépését tették meg. Amikor kész lesz a rendszer, mintegy négyszáz mesterséges hold vesz benne részt. Hogy ezek a világűr melyik részén lesznek, még nem tudni. Amíg a harci cselekmények tartanak, feltételezhetően a frontvonalak térségében, hogy operatív kapcsolatot tartsanak a földi felhasználókkal, az orosz fegyveres erőkkel.

Zelenszkij fejében a káosz

Az továbbra sem világos, hogy miként képzelik el a háború befejezését Ukrajnában a szemben álló felek. Zelenszkij elnök pozíciója nem áttekinthető. Időnként realisztikusabb kijelentéseket tesz, jelezve, hogy kész a kompromisszumos megoldásra. Máskor kategorikusan kizárja, hogy egyetlen négyzetkilométernyi, általa ukránnak tekintett földről lemondjon az ellenfél javára. 

Hasonlóan hullámzó a katonai helyzet is. Attól függően, hogy melyik szemben álló fél apparátusában melyik csoporthoz állnak közel a szerzők, egyes jelentések nem létező előretörésekről számolnak be, mások nem létező veszteségekről tudósítanak.

A háború után

Ukrajnában több mint 50 ezer Starlink-előfizető van, ezek többsége feltehetően a hadsereghez tartozik. Nyugati források szerint jelenleg mintegy 7 ezer aktív Starlink mesterséges hold kering a Föld körül, LEO-pályán. Minthogy az oroszok újabb, beharangozott offenzívájáról keveset hallani, vélhetően az el sem indult, vagy már a kezdeti szakaszban megfeneklett. 

Tény, hogy a korábban említett Elon Musk-féle intézkedés – „lekapcsoljuk a potyázó oroszokat a Starlink rendszerről” – részleges eredményeket hozott az ukránoknak, és rákényszerítette az oroszokat a Starlink valamiféle pótlására, az ezzel kapcsolatos folyamatok felgyorsítására.

A Rasszvet fejlettebb, mint a Starlink

Tegyük hozzá, az orosz internetkapcsolat széles sávú, évtizedekkel fiatalabb, korszerűbb a Starlinknél. Az orosz források óvakodnak fejlettebbnek deklarálni a Rasszvetet a Starlinknél, mondván, a rendszer telepítése csak most folyik, de éreztetik, hogy a Rasszvet sokkal gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, mint a Starlink. Az oroszországi rendszer „szuverén válasz” a Starlinkre – hangzott el tavaly november végén a moszkvai goszdumában, a parlamentben. Nemrég az is kiderült, hogy Oroszország már 2023-ban elkezdte telepíteni a világűrbe a Rasszvet elemeit, a nagy bejelentéssel azonban a közelmúltig vártak.