Szeged óriási lehetőség előtt? Felvillanyozta a kínai óriást az iráni háború, kiszivárgott: "most új szintre lépünk"
„Kína elektromosjármű-királya” – így titulálja jelentésében a Szegeden gyárindítására készülő BYD-t a Nikkei Asia. A hazai piacán irgalmatlan árversenybe kényszerült óriás ölébe az iráni háború kitörésével most akkora lehetőség pottyant, amelyre senki sem számított. Miután kegyetlenül felszökött az üzemanyag ára a háború miatt, a lap forrásai szerint egyes külföldi piacain a BYD most annyi autót ad el egy nap, amennyit korábban két hét alatt. Első európai gyárukban, Szegeden hónapokon belül elkezdhetnek legördülni a gyártósorról az autók, hogy meghódítsák a kontinenst.

A vezető ázsiai üzleti lap jól értesült forrásai szerint a világ legnagyobb elektromos és plug-in hibrid (NEV) gyártója már maga is elismerte zárt körben, hogy váratlan nyereségre tett szert hirtelen.
Az alapító és elnök, Vang Csuan-fu hétfőn elmondta elemzőknek:
az egekbe szökő olajárak várhatóan új szintre emelik a BYD külföldi eladásait még idén
– több, az eseményt ismerő személy szerint.
A BYD most igazán beindul: az iráni háború első jó híre Magyarország számára
Ami Európát illeti, eddig gazdasági értelemben semmilyen jó hírt nem hozott számára az iráni konfliktus, bár arra már jó volt, hogy Brüsszel egy európai tanácsi döntés formájában megcsillogtassa demokratikus erényeit.
Energiaügyekben az ideológia Ursula von der Leyen mindkét európai bizottsági elnöki ciklusa alatt rendre felülírta az uniós gazdasági érdekeket és számításokat, a zöldátalakulástól Ukrajna szörnyeteggé tornyosult érdekhalmazáig. Az előbbit illetően Kína már az induláskor lekörözte az EU-t, e-autógyártó óriásainak európai behatolása azonban még váratott magára.
Európa maga hagyta, hogy energiaárait felhajtsa a „régi” háború, az ukrajnai, az új háború hatásai ellen pedig hiába küzd, miután maga szűkítette le beszerzési csatornáit az ellentétét jelentő diverzifikáció szóra hivatkozva.
Sorban érkeznek a rossz hírek Európából az iráni konfliktus miatt: az üzemanyagárak felszöktek, a vállalatok költségeik felszaladásától rettegnek, a kontinens csúszik bele az új energiaválságba.
Arról nem értesülhettünk egyelőre, hogy az európai elektromosautó-gyártók rácsaptak az üzemanyag-drágulás hozta lehetőségre. Az első fecske kínai, és hamarosan megláthatjuk, tudnak-e ilyen szélsebesen reagálni az európai versenytársak is – vagy hogy egyáltalán tudnak-e reagálni.
Mindenesetre ha a BYD Európában is offenzívába lendül, az Magyarország számára az iráni háború első jó híre lehet. A másik oldalon földrajzi helyzetünk és összefonódásaink nem változnak: Európa és különösön a német ipar szenvedésének hatásai alól nem vonhatjuk ki magunkat.
Európából egyelőre nem érkeznek híradások arról, hogy a felszökő üzemanyagárak az e-autók felé terelnék az autóvásárlókat. Az ázsiai reakció gyorsasága, ha hihetünk a jelentésnek, elképesztő.
Robbantani készül a kínai óriás, de egyelőre nem Európáról beszél
Két dolgot mindenképp tudnunk kell:
- A BYD – és feltételezhetően a többi kínai autógyártó gigász – ölébe azért hullajtott hatalmas kitörési lehetőséget az új háború, mert amúgy is bezárult számukra a lehetőség kirobbanó expanziójuk folytatására a túltelítetté vált belföldi piacon, és ebben az évben amúgy is a külföldi terjeszkedés felgyorsítására készültek.
- Sok ázsiai országot ugyanakkor nagyon nagy csapás érte a Hormuzi-szoros lezárásával, hiszen ezen az útvonalon főleg az ő olajukat szállították. Európát hozzájuk képest csak az oldalszél érte, de még az is vihar (a katari LNG-gyártás leállása pedig az EU-nak is direkt csapás).
Nem véletlen, hogy a jelentés szerint Vang nem Európáról beszélt.
Kiemelte többek között
- Ausztráliát,
- Új-Zélandot
- és a Fülöp-szigeteket,
ahol elmondása szerint a napi eladások már olyan magasak, mint amennyit a vállalat korábban két hét alatt tudott értékesíteni.
Az autógyártó 1,5 millió járműre emelte éves külföldi értékesítési célját, ami 15 százalékos növekedés a korábbi 1,3 milliós célhoz képest – tájékoztatta Vang az elemzőket a múlt héten, majd ezt hétfőn is megerősítette.
A BYD-nak nagy szüksége van a kitörésre – Európa aligha fog kimaradni a söprésből
Az elnök megjegyzései – amelyek azt tükrözik, hogy az olaj ára az év eleji hordónkénti körülbelül 60 dollárról 100 dollár fölé emelkedett a Hormuzi-szoros iráni háború miatti blokádja következtében – erősíthetik a reményeket egy, a külföldi piacok által hajtott fordulatra a csalódást keltő 2025-ös év után – folytatja a Nikkei Asia.
A BYD múlt héten közzétett éves eredményei rávilágítottak azokra a kihívásokra, amelyekkel az elektromosjármű-óriás belföldön küzd. A sencseni székhelyű vállalat éves nettó nyeresége 19 százalékkal csökkent – ez az első visszaesés 2021 óta –, miközben bevételei mindössze 3 százalékkal nőttek, ami hat éve a leglassabb ütem.
Mivel a hazai piac még mindig a teljes értékesítési volumen közel 80 százalékát adja, a BYD egy pénteki szabályozói bejelentésben az árversenyt és a túlzott marketing gyakori előfordulását nevezte meg a profitmarzsokat szűkítő tényezőkként.
Most az iráni háború és az azt követő energiaválság – amelyek erős ellenszelet adnak a világgazdaságnak – egyfajta hátszelet biztosít a kínai szereplőknek a zöldtechnológiák terén.
Már azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megindította volna a háború első csapásait, Kína új energiás járműveinek exportja (beleértve a tisztán elektromos és a plug-in hibrideket) több mint 110 százalékkal, 583 ezer darabra ugrott az év első két hónapjában. Most figyelhetjük, mi lesz még ezután.
Ha felfordulás van a világban, Kína és az USA arat, Európa meg a bot végére kerül
A nagy energiaexportőr USA vállalatai szép hasznot tesznek zsebre az energiaárak felszaladásából. Kína ugyan energiabehozatalra szorul, de tartalékai feltöltésével úgy felkészült az iráni háborúra, mintha előre tudta volna, és úgy tűnik, az ő vállalataik is megtalálják a módját, hogy profitáljanak a felfordulásból. Eközben Oroszországnak több éve nem volt ekkora energiaexport-bevétele, mint most. A „negatív felkészülés” mintapéldája Európa.
Januárban és februárban a kínai Chery 243 ezer járművet szállított ki, ami 45,6 százalékos éves növekedést jelent, és Kína teljes autóexportjának 18 százalékát tette ki. A Geely 156 ezer járművet exportált, több mint 150 százalékos éves növekedéssel.
A BYD külföldi eladásai februárban először haladták meg a belföldi értékesítést, átlépve a 100 ezer darabot.

Eugene Hsiao, a Macquarie elemzője a Nikkei Asiának elmondta: már az iráni konfliktus és az olajár-emelkedés előtt is arra számítottak, hogy 2026 újabb erős év lesz a kínai elektromosautó-export számára, mivel a márkák bővítik globális értékesítési hálózataikat és javítják kínálatukat. A számítás most, hogy az olajárak megugrottak, megváltozott. Különösen az olajimporttól erősen függő piacokon, mint Európa, Délkelet-Ázsia és Északkelet-Ázsia, felgyorsulhat az érdeklődés az elektromos autók iránt, míg az Egyesült Államokban inkább a hibridek profitálhatnak – mondta.
Összességében a geopolitikai feszültségek nettó pozitív hatással lehetnek a kínai elektromosjármű-gyártókra, mivel Kína kapcsolatai a gazdagabb piacokkal, például az EU-val és Kanadával javulnak, és új értékesítési lehetőségek nyílhatnak meg
– tette hozzá Hsiao. A Bernstein elemzői egy múlt heti jelentésben azt írták, hogy azok a kínai autógyártók, amelyek erősen jelen vannak az elektromos vagy hibrid szegmensben, és jelentős a nemzetközi jelenlétük, jó helyzetben vannak ahhoz, hogy profitáljanak, ha az olajárak tartósan magasak maradnak.
„A BYD különösen jól járhat a magasabb árrésű külföldi elektromosautó-eladásokkal, megfizethető modellkínálatának köszönhetően, míg a Geely alacsony bázisról növeli exportját, és felgyorsítja hibrid stratégiáját” – tették hozzá az elemzők.
„A benzines autók lecserélése új energiás járművekre soha nem volt választás kérdése – mondta Vang a márciusi BYD-termékbemutatón –, hanem az energiabiztonsághoz kötődő szükségszerűség.”


