Ukrajna megszenvedi az iráni háború következményeit, elterelődött róla a figyelem, saját légvédelmi rendszert fejlesztene, de nincs rá pénze
Mintha gigászi agyrázkódást szenvedett volna mind Ukrajna, mind a közel-keleti konfliktus (Irán, USA, Izrael) három kulcsszereplője, minden megkettőződött.
A strana.today ukrán ellenzékinek (de Moszkva titkos befolyásoló eszközének is) mondott, jelentős méretű elemzőportál felsorolja a két konfliktus hasonlóságát és az eltéréseket is. Az iráni konfliktus kitörésekor Kijevben hallani lehetett:
- mi azonos oldalon állunk az amerikaiakkal és az izraeliekkel.
- Harcolunk Putyin és az ajatollahok diktatúrája ellen, a demokráciáért.
Aztán ezek a hangok elcsitultak. Nemcsak a belföldi kétkedések miatt. Az amerikaiak gyakorlatilag többször is emlegették, hogy „nem akarnak demokráciát teremteni Iránban”. Nincs szó semmiféle „nemzetépítésről, demokráciateremtésről vagy politkorrekt háborúról”, idézte a kijevi médium az amerikai védelmi minisztert, Pete Hegsethet.
Tovább romlottak Ukrajna esélyei Oroszországgal szemben
Továbbá a közel-keleti háború újabb fordulója ismét belezavart az Ukrajna és Oroszország közti csatába. Egészében véve tovább romlottak Kijev esélyei a konfliktus katonai megoldására, noha Zelenszkij elnök ennek az ellenkezőjét akarja elhitetni a világgal.
Katonailag kétségkívül romlottak Kijev esélyei, hiszen az Egyesült Államok és Izrael nem számolt Irán hatalmas katonai, főként rakéta- és drónpotenciáljával. Azzal, hogy az iráni háború nem egy „hagyományos” közel-keleti összecsapás, hiszen Teherán évtizedek óta a világ országai egy jelentős csoportjából való kitaszítottként élt, és megtanulta a katonai erő, a szokatlan hadviselési formák jelentőségét, a háborúzást.
Emellett
Teherán jelentős gazdasági potenciált is képvisel, sokkal nagyobbat, mint a konfliktus jelenlegi szakasza, 2022. február végén, Moszkva általános támadása idején Ukrajna képviselt.
- Irán tavalyi GDP-je a Nemzetközi Valuta-alap (IMF) szerint 356,51 milliárd dollár.
- Ukrajnáé ezzel szemben tavaly csak 205,7 milliárdot tett ki. (2022-ben az ukránok GDP-je, bruttó hazai terméke 161,9 milliárd dollár volt.)
Ami a lakosságszámot illeti:
- Ukrajna tavaly év végén 28-38 millió lakossal rendelkezhetett, az eltérő számok jelzik a statisztikai helyzetben is a zűrzavart.
- Irán lakossága tavaly valamivel több, mint 92 milliót tett ki.
A változás szele fúj Nyugat-Európában
Európában a helyzet az Ukrajnát támogató erők (a három „nagy”, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) szempontjából tovább romlott.
- A francia helyhatósági választásokon, az első fordulót követően az előretörőben lévő radikális RN kiváltképpen az ország északkeleti és délkeleti részében, a közepes nagyságú városokban bízik. A három legnagyobb település, Párizs, Marseille, Lyon kevésbé élvezi az RN-jelöltek, szavazótáboruk bizalmát.
- Németországban nő a radikális pártok nyomása a CDU/CSU kancellárra, ukrán-barát politikájára, Nagy Britanniában pedig a zöldek szorongatják a baloldali tömb állásait. A brit Zöldek Ukrajna kérdésében nem térnek el a baloldal Zelenszkijt támogató álláspontjától.
Globálisan is romlik az Ukrajnát támogató, vagy legalábbis a harcot nem akadályozó erők pozíciója. Az újabb Öbölháború (Irán – USA – Izrael) miatt meggyengült az USA globális katonai pozíciója, könnyen elképzelhető, hogy Washington katonailag túlvállalta magát. Amerika fegyveres ereje az Irán elleni, sok helyszínű (Izrael, Libanon, az Arab (Perzsa) Öbölmenti államok) háború miatt meggyengült,
hiány lépett fel a nagy teljesítményű lég-és rakétavédelmi rendszerekben.
Emiatt az USA átcsoportosított két dél-koreai támaszpontjáról ismeretlen – de az új Öbölháborúval összefüggő – helyszínekre komplett Patriot ütegeket.
Brüsszel is megosztott, hiába követelőzik Zelenszkij
Eközben Zelenszkij szinte folyamatosan emlegeti, hogy Ukrajnának több fegyverre (első sorban lég- és rakétavédelmi rendszerekre, mindenek előtt a nagy teljesítményű PAC-3 rakétákat indító Patriotokra), pénz-adományra lenne szüksége. Oroszország eközben naponta több száz Gerany-2 egyutas „öngyilkos” támadó drónt, Iszkander-M ballisztikus rakétákat, más korszerű fegyverrendszereket vet be nagy mennyiségben Ukrajna ellen.
Ukrajna immáron megosztja Brüsszelt is. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve is változtatott álláspontján. Immáron a Barátság olajvezeték ismételt üzembe helyezését követelik, de Zelenszkij még nekik sem engedelmeskedik. Marad az ukrán érvelés: ha a Druzsba ismét működni kezd, az Oroszország számára bevételeket jelent.
Ugyanakkor
Kijev érzi, hogy az idő nem neki dolgozik.
Ukrajna saját légvédelmi rendszert fejlesztene - nagy kérdés, hogy miből
Jó eséllyel romlani fognak az esélyei a nyugati fegyver- és pénztámogatás növelésének. Az ukrán elnök pont ezért szeretné megvalósítani a kulcsfontosságú fegyverfajták hazai gyártását. Ehhez viszont pénzre is szüksége van, amit a jelen helyzetben egyre nehezebben csikarhat ki az őt támogató nyugat-európai kormányoktól. Mint a defence-blog.com portál jelzi, 2026. március 14-én Zelenszkij elnök bejelentette, hogy
egy hazai fejlesztésű-gyártású légvédelmi rendszer megteremtése a legfontosabb kategóriájú feladatok közé került.
Meg is bízta az ukrán védelmi minisztert, Mihajlo Fjodorovot, hogy tegyen meg mindent, „hogy növelje az ország légtérvédő képességét”. Ehhez Zelenszkij szerint egy időben több úton kell elindulni.
- Nyugati gyártóvállalatokkal megállapodni licenc alapú gyártásban. Az elnök kívánatosnak nevezte egy Patriot-rendszer, vagy ahhoz hasonló megszerzését.
- Kifejleszteni és hazai gyártásra alkalmassá tenni egy teljesen hazai légvédelmi rendszert.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az elnök nem foglalt állást egyik változat mellett sem.
