Helyi termelők hátrányban

Agrárimport. A cseh mezőgazdasági kamara országos tiltakozó akciókra készül júniusban, mert állítása szerint az országban működő nagy élelmiszerláncok nem hajlandók hazai termékeket árusítani. A külföldi tulajdonú áruházak ellehetetlenítik a helyei termelőket azzal, hogy saját országuk beszállítóit részesítik előnyben – panaszkodik az agrárkamara. A diszkrimináció nemcsak a termelőket, de az élelmiszer-feldolgozókat is sújtja – állítja a cseh élelmiszer-ipari kamara. A feldolgozók azonban vonakodnak részt venni a tiltakozó kampányban, tartva attól, hogy megtorlásul az áruházláncok törlik beszállítói listáikról az elégedetlenkedőket.

Petr Gandalovic mezőgazdasági miniszter azt ígéri, hogy a kormány hamarosan előáll tervével az áruházláncok és a helyi beszállítók közötti helyzet rendezésére. A miniszter jó irányba tett lépésként értékelte, hogy a kereskedők hajlandóak megvitatni a kérdést a kormánnyal.

Lengyelország ezzel szemben az egyeztetéseknél keményebb eszközökkel igyekszik megvédeni a helyi termelőket és a kisebb üzleteket a multinacionális láncok versenyétől. A törvényhozás alsóháza a múlt héten fogadta el azt a törvénytervezetet, amely a kétezer négyzetméternél nagyobb alapterületű szupermarketek építéséhez a helyi önkormányzatok előzetes jóváhagyását követeli meg. A kisebbik koalíciós partner, a populistának tartott, vidéki bázisú Önvédelem által szorgalmazott javaslatra a felsőháznak és az államfőnek is igent kell még mondania. Az ellenzéki liberális polgári platform és az exkommunista szociáldemokrata párt már jelezte, hogy végső jóváhagyás esetén az alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt. Szerintük az ugyanis sértené a lengyel és az uniós versenyszabályokat, ráadásul a korrupciót is növelné a helyi tisztviselők körében.

Magyarországon a piaci szereplők eddig nem szerveztek országos tüntetéseket a szupermarketek ellen, de az agrárimport nálunk is jelentősen növekedett az uniós csatlakozás óta. A statisztikák szerint tavaly a behozatal az agrárkereskedelem csaknem 90 százalékát kitevő élelmiszer, ital, dohány árucsoportban meghaladta a 2,4 milliárd eurót, és ez 15 százalékos bővülést jelentett 2005-höz képest.

A 3,2 milliárd eurós múlt évi export viszont csak 6 százalékos növekedést takart, így a külkereskedelmi egyenleg romlott. Bár a szaldó 807 millió eurós aktívumot mutatott, ez messze elmarad a korábbi hosszú távú agrárstratégiákban rögzített 2 milliárdos elvárásoktól.

Sokkszerű jelenségként értékeli az agrárimport 2004 óta tartó növekedését Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. A szakértő ugyanakkor ez évtől már nem vár látványos importbővülést, főként abban az esetben, ha a kormányzati intézkedések nyomán a hazai fogyasztás nem növekszik jelentősen.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben ma 25-30 százalékos lehet az import részaránya, szemben a csatlakozás előtti 10 százalékkal – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte nincs szó arról, hogy a kereskedők a hazai gyártású termékek ellen lennének. A jó minőség, az ismertség és a kisebb szállítási távolság miatt is az az érdekük, hogy elsősorban itteni alapanyagból készült árucikkeket forgalmazzanak. A verseny és a „fogyasztók pénztárcája” azonban létjogosultságot ad az olcsóbb behozatalnak – közölte a főtitkár.

A törökbálinti M.E.G.A. Trade-cégek élelmiszer-hamisítási (átcímkézési) botránya is rávilágít arra, hogy az import esetenként silány minőséggel párosul. Vámos György leszögezte: a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalmazását „üldözni kell”, de egyébként a piaci alku és a megfelelő propaganda döntheti el, van-e kereslet az olcsóbb, de esetenként más alapanyag-összetételű importcikkekre a piacon.

A behozatalból 15-17 százalékkal részesedő zöldség-gyümölcs szektort a 2004-es csatlakozás évében rázta meg az importnövekedés. Mártonffy Béla, az ágazati szakmai szervezet alelnöke elmondta: a belépés után a 400 ezer tonna körüli addigi import 500 ezer tonnára bővült, azóta azonban stagnálás figyelhető meg. Ez lehet az a mennyiség, amelyet a magyar vásárlók – alapvetően télen – hosszabb távon is elfogyasztanak majd. A hazai vállalkozások pedig arra törekednek, hogy saját termékeiket akkortól hozzák forgalomba, amikor az importáruk szezonja már kifut.

A borágazatban viszont éppen az elmúlt év hozott háromszoros növekedést a behozatalban – tudtuk meg Horváth Csabától, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárától. A 180 ezer hektoliteres importmennyiség még nem volt piaczavaró a 3 millió hektoliter körüli éves borfogyasztáshoz képest. A főtitkár azonban elképzelhetőnek tartja, hogy az idén a behozatal tovább növekszik a fagykárok okozta terméscsökkenés és szőlőár-emelkedés miatt. Az ez évtől fizetendő 8 forintos literenkénti forgalomba hozatali járulék viszont fékezheti az importot, mert az összeget a behozott uniós borokra is meg kell fizetni, ha azokra a származási országban nem róttak ki hasonló terheket. Így a beszállítókat a jövedéki hatóságok jobban szem előtt tarthatják majd – érvelt a főtitkár.

A sertésszektor tavalyra elveszítette nettó exportőri jellegét – hangsúlyozta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács főtitkára. Az ágazati szaldót különösen az élő sertések behozatala rontja: a 600 ezer darabos tavalyi beszállítás 20 százalékos növekedést jelentett 2005-höz képest. VG

A tárca újra megkísérli egy ágazati élelmiszerkódex kidolgozását, amelyben a hazai agrárcikkek pozícióinak erősítése is kiemelt figyelmet kapna.

A tárca újra megkísérli egy ágazati élelmiszerkódex kidolgozását, amelyben a hazai agrárcikkek pozícióinak erősítése is kiemelt figyelmet kapna.

-->