Koper a magyaroknak is fontos

A koperi kikötő lesz a közép-európai országok első számú kikötője és logisztikai rendszere – áll nemes egyszerűséggel a Luka Koper d. d. szlovéniai társaság 2006. évet lezáró jelentésében. A cél nem is tűnik annyira irreálisnak, hiszen a kisebb város méretű adriai komplexum már ma is több térségbeli ország – így hazánk – számára kézenfekvő és népszerű tengeri kijárat. S ha a tízéves stratégiai programban is lefektetett és elfogadott tervek megvalósulnak, a folyamatos fejlesztés, a több százmillió eurós beruházások eredményeként, további teret nyerhet.

A kombinált rendeltetésű kikötő Közép- és Kelet-Európa összes országával közvetlen kapcsolatban áll: Szlovénián keresztül Ausztriával, Magyar-, Olasz-, Csehországgal, Szlovákiával, Dél-Németországgal, Lengyelországgal és a volt Jugoszlávia tagköztársaságaival. Közel esik a Közép- és Kelet-Európát a földközi-tengeri térséggel, a Szuezi-csatornával és a Távol-Kelettel összekötő főbb szállítási útvonalakhoz, s kapcsolódik az európai vasúti hálózathoz. Mindez és az V. számú páneurópai korridor közelsége teszi vonzóvá a használatát régiónk országai számára is. A komplexum egyben intermodális csatlakozási pont is. Itt találkoznak a különböző szállítási módok és rakodási rendszerek, többek között például a ro-ro technológia és az általános, valamint adott projekthez kapcsolódó áruk, konténerek, vagonok, ömlesztett és folyékony áruk és élő állatok átrakodása.

Az egészet egy kikötői és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó részvénytársaság, a Luka Koper d. d. fogja össze és működteti. A vegyes tulajdonban lévő rt. főrészvényese az állam, amelynek közvetlenül 51 százalékos tulajdonrésze van a komplexumban. A tervek szerint privatizálják a céget, ám ez – ahogy az a helyben folytatott beszélgetésekből kiderült – nem lesz túl egyszerű. Ugyanis szinte a teljes állami pakettnek – 49 százaléknyi tulajdonrésznek – nincs szavazati joga. Igaz, a maradék kettő az aranyrészvényhez hasonlóan működik. Nem véletlen, hogy a kormánytagok és a gazdasági vezetők sem tudják még megmondani, milyen paraméterek alapján magánosítják majd a részvénytársaságot.

Az is eléggé homályos, hogy a magyarok milyen módon vennének részt ebben. Az tény, Gyurcsány Ferenc kormányfő a szlovén miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain, majd utána a sajtó előtt jelezte, Magyarország érdeklődik a koperi kikötő privatizációja iránt. Szlovén részről szeretnék is a magyar részvételt: Andrej Vizjak gazdasági miniszter a közelmúltban magyar újságíróknak azt mondta: már több magyar cég jelezte az érdeklődését. A magyar vállalatok valóban igyekeznek fokozni a jelenlétüket és együttműködésüket, de – mint az általunk megkérdezettek szavaiból kitűnik – nem elsősorban és feltétlenül Koperben, hanem inkább a Luka Koperrel együttműködve más helyszínen képzelik el közös projektek megvalósítását.

Minden azon múlik, milyen feltételekkel hirdetik meg a privatizációt. Tény, Szlovéniában ma a köz- és a magánszféra együttműködését jelentő PPP-projekteket vonzónak találják (Például a TriGránit is ilyen konstrukcióban építi a sportarénát, és vélhetően kereskedelmi komplexumot Ljubljanában), s a koperi több százmillió eurós fejlesztéseket is (részben legalábbis) így képzelik el. Lehet, a szavazati jog nélküli részvények transzformációját valamilyen módon összekötik a PPP-vel? VG

Gépjárműterminál

Általános szállítmányok számára: gyümölcsterminál, faterminál, élőállat-terminál

Terminál egyéb szállítmányok számára (például acél, papír, cellulóz, cukor, kávé, háztartási gépek, szórakoztatóelektronika)

Európai energiaterminál

Gabonasiló

Alumíniumterminál

Terminál egyéb száraz szállítmányok számára (például ásványi anyagok, takarmány)

Gépjárműterminál

Általános szállítmányok számára: gyümölcsterminál, faterminál, élőállat-terminál

Terminál egyéb szállítmányok számára (például acél, papír, cellulóz, cukor, kávé, háztartási gépek, szórakoztatóelektronika)

Európai energiaterminál

Gabonasiló

Alumíniumterminál

Terminál egyéb száraz szállítmányok számára (például ásványi anyagok, takarmány) Vélemény Peter Verlič, A szlovén közlekedési minisztérium államtitkára: Habár a konkrét részletekről még nem születtek meg a döntések, annyi már bizonyos, a jövőben megváltozik a helyzet: az állam – amelynek 51 százalékos tulajdoni részesedése van – felkínálja tulajdonrészét. Ám sem a privatizáció sémáját, sem modelljét nem döntöttük még el. Miután a kikötő Magyarország számára is fontos, számítunk a magyar cégek részvételére, akár a privatizációban, akár az egyéb – fejlesztési célú – beruházásokban Koperben. Számos lehetőség kínálkozik ez utóbbira, már csak azért is, mert komoly programok indulnak el a kikötőben. Ám nem csak a koperi kikötő fejlesztése van tervbe véve, illetve folyik. Kiemelten kezeljük például – s ez Magyarországot, a tengerhez jutást is érinti – az európai V. és X. korridort; ezzel a mi szakaszunkon a jövő év végére elkészülünk. Hasonlóan fontos a vasúti rekonstrukció – a kikötőbe tartó, illetve az azt elhagyó szállítmányok jelentős része számára ennek fejlesztése is elengedhetetlen. 2023-ig közel 11 milliárd eurót szánunk erre a célra. Az uniós források mellett a magán- és a közszféra partneri együttműködésére, a PPP-re is számítunk.

Dimitrij Rupel, Külügyminiszter: A koperi kikötő modernizációra szorul – ez vitathatatlan. Ez kell ahhoz, hogy a modern európai hálózatok részévé váljon. Számos előnye van Luka Kopernek; az egyik, hogy szervesen illeszkedik az V. és a X. európai korridorhoz, s logisztikai központok érhetők el innen. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy van teendő bőven. Ezek sorában az elsők között kell említeni a vasúti hálózat fejlesztését, ez jelenti a legnagyobb falatot. Kormányunk éppen ezért nemcsak a koperi kikötő modernizációját tartja fontosnak, hanem a vasúthálózatét is. Ez utóbbi megvalósítását egyébként részben a köz- és a magánszféra együttműködésében, úgynevezett PPP-projektként képzeljük el. A feladat óriási: a vasúti rekonstrukció és fejlesztés ára megegyezik Szlovénia éves GDP-jével. Ez a beruházás természetesen Magyarország számára is fontos. Ami a koperi kikötő privatizációját illeti: minden megoldásra nyitottak vagyunk, lehet, hogy tőzsdére vitel lesz, lehet, hogy külföldi befektetőket is bevonunk a magánosításba. Az államnak egyébként 51 százalékos a tulajdonrésze, ebből 49 százalék a nem szavazati részvény.

Tomaz Martin Jamnik, A Luka Koper magyarországi képviselője: A Luka Koper jövőbeli privatizációjának útja-módja ugyan még nem dőlt el, de magyar részvétel is elképzelhető benne. Voltak is már (tapogatózó) tárgyalások az ügyben magyar partnerekke. Az érdeklődés nem véletlen: a magyarok számára kiemelten fontos kereskedelmi kikötő a koperi. Tavaly – Hamburg után – a második legnagyobb forgalmat itt bonyolították a magyar vállalatok. Számunkra is kiemelt partner Magyarország, amely – Ausztria és Olaszország után – a harmadik legnagyobb forgalmat bonyolító ország, 9 százalékos részesedéssel. Elsősorban konténerek, gabona, szójaliszt, gépjármű átrakására használják a magyarok a kikötőnket. Több magyar vállalatnak van itt képviselete, cége, nekünk pedig már 35 éve van képviseleti irodánk Magyarországon. Ez idáig a szolgáltatások terén működtünk együtt magyar partnereinkkel, de nem zárkózunk el a közös befektetések elől. Már csak azért sem, mert megvannak a tervek a jelentős fejlesztésekre, s ezekben is szerepet játszhatnak a magyarok. Számítások szerint az elkövetkező tíz évben mintegy 500-600 millió euró értékű beruházás lesz.

Kautz István, A Masped vezérigazgatója: Koper az egyik legfontosabb kikötő számunkra, Masped Koper néven saját – szállítmányozó, átrakást szervező – céggel is jelen vagyunk. A szlovén részről tervezett privatizációban való esetleges részvételünket illetően még nincs igazgatósági határozat. De nem is ismert, hogy milyen lesz a folyamat, milyen részesedést és milyen áron kínálnak. A döntést alapos gazdaságossági elemzés alapján hozzuk majd meg. A Luka Koper céggel évtizedesek a kapcsolataink, s elképzelhető, hogy közös beruházásunk is lesz, nem feltétlenül Szlovéniában. Elképzelhető, hogy egy Koper–Magyarország–Ukrajna–Oroszország szállítási útvonalat alakítunk ki, s így Záhonyban ideális lenne egy árukezelésre is alkalmas terminál. Ám erről az esetleges közös beruházás részleteiről is korai még beszélni. A Maspednek van egy héthektáros zöldterülete ott, ahova széles nyomtávú vágányt, raktárakat és egyéb infrastruktúrát építünk ki – már megkaptuk az építési engedélyt is, s egy újat a közeljövőben nyújtunk be. Nem csak szlovének lehetnek partnerek, előkészítő megbeszélést folytattunk a német vasúttal is.

Garamhegyi Ábel, A GKM államtitkára: Örvendetes, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a koperi kikötő magyar eredetű vagy rendeltetésű forgalma. A trend fenntartható, már csak azért is, mert a magyar és a szlovén fél egyaránt szorgalmazza a szállítmányozók, logisztikai központok és kikötők közötti szorosabb együttműködést. Ez ma már elsősorban vállalatközi együttműködést feltételez, amelyhez a hátszelet a kormányzat biztosítja. Nem véletlen, hogy a januári miniszterelnöki találkozón is szóba került ez a fajta együttműködés, s a koperi kikötő nevesítve is. Koper kapcsán elképzelhető kooperáció a Budapesti Intermodális Logisztikai központtal (BILK), illetve a tervezett Záhonyi Logisztikai Központtal is. Érdekeltek vagyunk egyébként is abban, hogy a Koperből északkeleti irányba Záhonyig vezető tengely komoly tranzittengellyé fejlődjön. Ehhez a közúti, vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztése terén mindkét országnak van még teendője. A keleti piacok elérhetősége szempontjából Záhony kiemelt szerepet játszhat, s a magyar kormány már döntött egy gazdaságfejlesztési komplex programot indításáról a térségben.

Kovács Imre, A MÁV Cargo vezérigazgató-helyettese: A konténeres – zömmel ázsiai és észak-amerikai – forgalomban főként az északi kikötőket használjuk, és az adriaiak közül Koper az egyetlen, amelylyel jelenleg projektvonati kapcsolataink vannak. A hagyományos termék szállítását az adriai kikötőkön keresztül bonyolítjuk, szinte kizárólag Koperen és Rijekán keresztül. Előrelépni csak az értékteremtés növelésével lehet. Nem véletlen: a koperi kikötőtársaság egy többhektáros logisztikai park létesítésében gondolkodik a szlovén–olasz határon. Mi is hónapok óta tárgyalunk egy logisztikai központ közös építéséről Arad térségében, akár közös cég alapításával. Közös érdek, hogy ne csak kikötői s vasúti szolgáltatást kínáljunk. A koperi tervekben szerepel az V. korridor szerepének a növelése. Elképzelhető záhonyi közös projekt is – de erről még nem tárgyaltunk. Koperben megbízókkal dolgozunk, de a stratégiánkban benne van a megjelenés az adriai kikötőkben, akár képviseleti iroda, akár leányvállalat révén. Lévén mi is privatizáció előtt, a koperi kikötő magánosításával nem foglalkozunk, leendő tulajdonosunknak kell majd erről dönteni.-->