Lassabb dezinfláció
Részben a versenyszféra gyors keresetkiáramlása, részben pedig az elmúlt hónapokban megfigyelt jelentős olajár-emelkedés miatt a korábban gondoltnál lassabb dezinflációt prognosztizál a jövő év végéig az MNB a tegnap nyilvánosságra hozott inflációs jelentésben. Az előrejelzésből az tűnik ki, hogy a drágulási ütem jelentősebb mérséklődése a második fél évben indulhat el, az idén pedig az átlagos infláció 5,7 százalékos, míg jövőre a megelőző becslésnél 0,2 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos lehet. Vélhetően ez utóbbi momentum nagy súllyal esett latba a monetáris tanács tegnapi kamatdöntésénél, erről bővebben lapunk 13. oldalán számolunk be. (Az idei fogyasztói árindexre vonatkozó prognózis 0,1 százalékponttal lejjebb tolódott.) Csak 2009-re szorulhat a középtávú, 3 százalékos cél alá az inflációs ütem.
Különösen a szolgáltatói szektor bérdinamikája aggasztja a jegybankot, ez pedig felfelé irányuló kockázatot jelent a becsült fogyasztói árindexre nézve. A szakértői gárda által készített negyedéves tanulmány megjegyzi, hogy az elmúlt hónapok igen magas bérdinamikáját csak kisebb részben magyarázhatja a kifehéredés, vagyis az, hogy a szeptemberben, illetve az idén januárban foganatosított, főként adóintézkedések és a hatósági fenyegetettség a korábban eltitkolt jövedelmek egy részének bevallására sarkallja a cégek egy részét.
A jegybanki stáb továbbra is úgy látja, az idén a gazdaság érdemben lassul majd, elsősorban a lakossági fogyasztás csökkenése miatt. A bővülési ütem a harmadik és a negyedik negyedév során érheti el lokális minimumát, az éves dinamika ezekben a negyedévekben 2,3 százalékos lehet. Összességében a 2007-es, 2,5 százalékos expanzió után a következő esztendőkben – a fiskális intézkedések hatásainak kifutásával – a gazdaság mérsékelten élénkülhet, és a növekedésben a háztartások jövedelmének emelkedésével párhuzamosan felerősödik a belföldi komponensek szerepe.
Említésre méltó, hogy lényegesen kisebb államháztartási hiányra számít az MNB a konvergenciaprogramban felvázolt pályában jelzetteknél az idén és jövőre. Különösen a 2007-es egyenleg alakulását illetően számottevő a különbség: a 6,8 százalékos GDP-arányos céllal, illetve a kormány legfrissebb, 6,6 százalékos előrejelzésével szemben 6 százalékos deficitet valószínűsít a szakértői stáb. Ez mindenesetre a piacon nem számít túlságosan nagy meglepetésnek, hiszen egyes elemzők is erre a szaldóra számítanak. A vállaltnál kisebb hiány döntően a bevételek vártnál nagyobb növekedésére vezethető vissza – jelzi a jegybank. A bevételi folyamatok azonban 2008-tól már nem segítik a deficitlefaragás további folytatását, ezért addicionális (vélhetően kiadásoldali) intézkedések híján félő, hogy 2009-ben ellentétes helyzet áll elő: az alap-előrejelzés szerint 3,2 százalékos céllal szemben 3,5 százalékos deficit képződhet. VG
