Mit hoz az áramliberalizáció?

Semmiféle garancia nincs arra, hogy a liberalizáció eredményeként olcsóbb lesz a villamos energia ára, sőt, a jelenlegi közüzemi hatósági áras rendszer változása következtében inkább áremelkedés prognosztizálható. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, azok a fogyasztók, amelyek az elmúlt években a piacról vásárolták az áramot – a liberalizáció egyik lépéseként 2004. január 1-jétől erre lehetőségük volt a nem lakossági fogyasztóknak, s néhányan ki is léptek a közüzemi rendszerből –, a kezdeti megtakarítások után később többet fizettek érte, mint ha közüzemi fogyasztók lettek volna, így sokan költségtakarékosság miatt vissza is tértek. Erre a megállapításra jutott az ÁÜTÖ Kft., amely felmérte a Csongrád Megyei Önkormányzat és intézményei villamos energetikai helyzetét.

A témának az ad aktualitást, hogy a kormány már elfogadta a villamos energiáról szóló új törvényjavaslatot, s a parlament még a nyári szünet előtt megalkotja a jogszabályt. E szerint 2008. január 1-jétől megszűnik a közüzemi modell, a háztartási fogyasztók (lakosság, kisvállalkozók) egy úgynevezett egyetemes szolgáltatási rendszerhez kapcsolódnak, a többiek azonban kötelesek lesznek a szabadpiacról beszerezni a villamos energiát. A jelenlegi egységes – és meglehetősen nyomott – hatósági ár kettéválik. Egyrészt a szintén hatósági áras rendszerhasználati díjra – ez várhatóan 13-16 forint körül lesz –, valamint a piaci alapon meghatározott áramdíjra, amelynek nagysága az eladó és a vevő közti megállapodás és a leendő fogyasztás természete eredményeként alakul ki. Tehát az állami intézmények, az önkormányzatok is ez utóbbi tételnél lesznek alkupozícióban, hiszen közbeszerzési eljárás alapján döntenek a szolgáltató cégről.

Az ÁÜTÖ Kft. elemzése szerint azok járnak jól, akik minél előbb felkészülnek az átállásra, mivel az év végi megnövekvő kereslet felhajtja az áram árát. Ehhez egyrészt olyan szakemberekre van szükségük az intézményeknek, akik tisztában vannak az áramvásárlásra vonatkozó közbeszerzési eljárás speciális szabályaival. Emellett elemi érdekük, hogy minél pontosabb képet tudjanak nyújtani az aggregált fogyasztásukról, és jó előre megtervezzék az energiafogyasztásukat. Az áram ára ugyanis a szabadpiacon rendkívül nagy mértékben függ a felhasználás mennyiségétől és módjától. A folyamatos, egyenletes áramfogyasztás mindig olcsóbb, mint a hol kiugró, hol erőteljesen lecsökkent mértékű, illetve csúcsidőszakban (reggel 8 és délután 2, valamint este 6 és 9 óra között) szintén sokkal többe kerül, mint azon kívül. Így a felhasználóknak célszerű elkészíteniük egy energetikai auditot, amely tartalmazza a műszaki paramétereket, az áramfogyasztás tér- és időbeli eloszlását. A nagyfogyasztók (például egy kórház) akkor járnak jól, ha készítenek egy negyedórás időtartamként meghatározott menetrendet, mivel az előre megtervezett fogyasztás fajlagosan olcsóbb. A kisebbeket (például kisebb múzeum) a fogyasztási profiljuk alapján – mekkora náluk az ingadozás – osztják csoportokba. S bár nem egyszerű feladat, befolyásolni is lehet az áramhasználatot. Például a különböző intézményekben, így a polgármesteri hivatalokban vagy az iskolákban – különösen a téli időszakban – szakaszosan lehet megkezdeni a munkát, a tanítást, s így a fogyasztás egy része nem esik a drága csúcsidőszakra.

Állandóan szükség van rá, nem alakulhat ki hiány

Az árat a kereslet-kínálat határozza meg alapvetően, de függ még a fogyasztás

– időzítésétől

– időtartamától

– jellegétől

Állandóan szükség van rá, nem alakulhat ki hiány

Az árat a kereslet-kínálat határozza meg alapvetően, de függ még a fogyasztás

– időzítésétől

– időtartamától

– jellegétől Áramárak A szabadpiaci rendszerben a rendszerhasználati díjak és az áramdíj együttesen adja ki a villamos energia költségét.

Jelenleg az áram a piacon már 15 forinttal is többe kerül kilowattóránként, és ha ehhez hozzáadjuk a rendszerhasználati díjakat, máris 30 forint plusz áfával számolhatunk.-->