Mit hozott az EU a kereskedelem konyhájára?

Az uniós tagság egyik leglátványosabb változása volt, hogy három évvel ezelőtt megszűnt az élelmiszerek behozatalának korlátozása az Unió viszonylataiból. Ennek hatására meglódult az import, a korábbi 10%-ról 25-30%-ra nőtt. Az elmúlt három évben a kiskereskedelmi értékesítés 5.312 milliárd forintról 6.000 milliárd forintra nőtt, ezen belül az élelmiszerek eladása 2.463 milliárd forintról 2.861 milliárd forintra emelkedett (2004-2006.)
Az eladott árumennyiség 10%-kal nőtt, az élelmiszereknél és iparcikkeknél egyaránt. Folytatódott a kereskedelmi hálózat bővítése, újabb bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak, szaküzletek épültek. Újabb nemzetközi vállalkozások is a hazai piacra léptek (Lidl, Schlecker, divatüzletek).
Tovább gyorsult a piaci verseny, aminek egyik következménye volt, hogy 2006-ban - először a rendszerváltást követően - csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma: 167 ezerről 166 ezerre. (Ez nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben már évek óta, az uniós csatlakozást megelőzően is hasonlóan kis méretekben csökkent az értékesítőhelyek száma). Ez a kis boltok vesztesége. Megváltozott a jogszabályi környezet is: egy sor fogyasztóvédelmi, termékbiztonsági és környezetvédelmi előírás (például a korábbi 6 hónap helyett két év lett a kötelező szavatosság) lépett életbe. 2005. decemberében megszületett az újnak nevezett (lényegét tekintve mégsem egészen új) kereskedelmi törvény.
Nem sokat változott a feketekereskedelem: némely területen ugyan némileg visszaszorult, de az engedély nélküli árusok, a vásárok, piacok különösen a könnyűipari cikkeket értékesítő kereskedők életét nehezítik meg. Felzúdulástól sem volt mentes az időszak: rögvest néhány hónappal az uniós csatlakozást követően a fűszerpaprikát, múlt év végén pedig a „mega” cikkeket kellett a kereskedőknek lepakolniuk a polcokról. Kedvező ugyanakkor, hogy ebben az évben már érezhetően javult az élelmiszerbiztonság - a szakhatóságok megítélése szerint is a húsvéti ellenőrzések nyomán jobb képet mutattak a kereskedők, mint korábban.

Az OKSZ megalkotta a társ szakmai érdekképviseletekkel közösen a Kereskedelmi Etikai Kódexet, 2006. végén a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyta azt (a kereskedelmi törvényben előírt kötelem alapján). Az EU tagsága az elmúlt három évben nyitottabb piacot, tovább élesedő versenyt, tovább bővülő hálózatot és egy sor szigorúbb szabályt jelentett a kereskedelemnek.