Szakképzés: változásra várva

Már három éve kész a szakképzés-fejlesztési stratégia, sőt azóta is tucatszám készülnek az égető szakmunkáshiányra megoldást kereső koncepciók, számtalan javító szándékú jogszabályi változás lépett életbe, a siker mégis elmaradt. A cégek egyáltalán nem érzik, hogy könnyebb lenne szakmunkást találniuk, ma több mint kilencezer üres szakmunkásállást nem tudnak betölteni, gyakran maguk kényszerülnek – házon belül – az oktatást megoldani. Egyik oka a kudarcnak, hogy nem sikerült szétzúzni az intézmény-fenntartói érdekeltségi rendszert, vagyis még ma is inkább a jelentkezők szája íze szerinti slágerszakmákat oktatják, figyelmen kívül hagyva a gazdaság igényeit.

Nem talál a munkaerőpiacon megfelelő szakembert például a Hankook Tire Co., Dél-Korea legnagyobb gumiabroncsgyártójának magyarországi vállalata. Bányai Tibor, a társaság HR-igazgatója a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, a náluk alkalmazott technológiához kapcsolódó szakmák többsége hiányszakma, ilyen például a kazángépész, a villamosmű-kezelő. Jelenleg az új dolgozók (szellemi, fizikai posztokon egyaránt) alapképzése zajlik, az abroncsgyártás technológiáját, gyártásának fázisait tanítják be, könnyűgép-kezelői tanfolyam, PLC-programozás, sugárvédelmi képzés is zajlik.

A Hankook regisztrált felnőttképző intézmény, belső képzéseinkkel igyekszünk kielégíteni vállalatunk szakképzési igényeit – hangsúlyozta Bányai Tibor.

A jogszabályi változások között ösztönzők, korábbi jogok elvesztése és retorziók egyaránt megtalálhatók. Az ösztönzésre jó példa, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára januártól megváltoztak a szakképzési hozzájárulás szabályai: ez a cégek által kifizetett éves bruttó munkabér másfél százaléka, ennek 0,5 százalékát, azaz a fizetendő járulék egyharmadát saját munkavállalóik képzésére fordíthatják. Ám a mikro- és kisvállalkozások számára (a hazai munkaadók 80 százaléka ebbe a körbe tartozik) ez az arány hatvan százalékra emelkedik.

A szakképzés terhére vásárolható eszközök elszámolása viszont nehézséget jelenthet majd kis és nagy cégeknek egyaránt. Az eddigi utólagos kontroll helyett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, így várhatóan nő a bürokrácia és lassul a folyamat – emelte ki Kiss Judit. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. HR-igazgatója hozzátette: a jelenlegi szakképzési struktúrában nagyon nehéz a piacon tevékenykedő gazdálkodók számára, hogy érdekeiket eredményesen képviseljék. Épp ezért a társaság szintén akkreditált szakképző intézményként működik; mivel nem tud elegendő képzett kereskedőt felvenni, maga kezdte el oktatni a munkatársait.

Ösztönző lehet a tanulók számára, hogy a 2007/2008-as tanévtől megkötött tanulószerződéseknél a hiány-szakképesítések esetében a minimálbér 20 százalékával magasabb pénzbeli juttatást kell kapniuk az őket gyakorlati képzésben részesítő cégektől. Természetesen ezt az összeget – mérettől függetlenül – a szakképzési hozzájárulási kötelezettségéből levonhatja a vállalkozás.

Épp egy technikusokat képző szakközépiskolával próbál megállapodni gyakorlati képzésekről az Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft. Igaz, egyelőre csak nyári szakmai képzésre várná a fiatalokat. A kapcsolatfelvétel célja a tehetséges pályakezdők vonzása lenne – mondta Cserny János. A cég HR-menedzsere hozzátette: mivel nem találnak megfelelő végzettségű szakembereket, a szakképzési hozzájárulás felhasználásával ők maguk finanszírozzák a dolgozók oktatását. Az 1600 főt foglalkoztató cég fröccsöntő és SMT-karbantartó technikust sem talál az álláspiacon, így vállalja a képzetlenek oktatását, ám ez féléves betanítási időt jelent.

A korábbi jogok elvesztését élik majd át júliustól a képzőintézmények. Júliustól megváltozik ugyanis a felnőttképzési normatív támogatás szabálya. Ekkortól kizárólag a fogyatékkal élő felnőttek számára szervezett általános, nyelvi és szakmai képzéshez nyújtható majd. Július elsejétől lép életbe az a szabályzó is, hogy az állami és uniós források terhére – kivéve a belső képzések támogatását – kizárólag akkreditált intézmények részesülhetnek támogatásban.

Ha az oktatási intézmény támogatást kap és szabálytalanságot követ el, kemény szankciókra számíthat az illetékes munkaügyi központtól. Ha például egy cég úgy folytat felnőttképzési tevékenységet, hogy nem szerepel a nyilvántartásban, akkor a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot kap.

A gazdaság igényeinek jobb kiszolgálását segíti az is, hogy átalakult a Felnőttképzési Akkreditáló Testület. Ebben a szaktárcák helyett a munkavállalók és a munkaadók képviselői ülnek mostantól. A térségi integrált szakképző központok (tiszk) működését is átalakítja a kormány (VG, 2007. április 25.). Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint ez érdemi változást hoz a szakképzésben, mint ahogy az is, hogy nyilvánosak lesznek a képzők pályakövetési adatai. Vagyis szülők, tanulók egyaránt látni fogják, az intézményben tanulók milyen eredménnyel tudtak elhelyezkedni a különböző szakmák megszerzése után.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) becslése szerint most 80-100 ezerrel, 2013-ban háromszázezerrel lesz kevesebb szakmunkás az országban, mint ahogy azt a vállalkozások igénye diktálná. Az utánpótlást és a korszerű ismeretek megszerzését célozza, hogy a munkaügyi tárca újabb együttműködést kötött a kamarával 16 szakma megújításáról, sőt a az MKIK-ra bízta a Szakma Kiváló Tanulója verseny koordinálását, valamint a 2004 elején átadott szakmák szakmai vizsgájának vizsgaelnöki kijelölési jogát is biztosította a kamarának. Csizmár Gábor úgy véli, ahhoz, hogy az intézkedések beérjenek, legalább 4-6 év szükséges.

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy az oktatási rendszer fogyatékosságaiból adódó problémákat legkönnyebben úgy hidalhatja át, ha saját maga is hozzájárul szakember-utánpótlásához.

A szakmunkáshiányból adódó gondok azonban a nagypolitika szintjét is elérték.

A bécsi szövetségi kormány a közelmúltban arról döntött, hogy az egyébként rendkívül szigorú bevándorlási és munkavállalási feltételek teljesítése alól 800 külföldi szakmunkás számára felmentést ad bizonyos hiányszakmákban.

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy az oktatási rendszer fogyatékosságaiból adódó problémákat legkönnyebben úgy hidalhatja át, ha saját maga is hozzájárul szakember-utánpótlásához.

A szakmunkáshiányból adódó gondok azonban a nagypolitika szintjét is elérték.

A bécsi szövetségi kormány a közelmúltban arról döntött, hogy az egyébként rendkívül szigorú bevándorlási és munkavállalási feltételek teljesítése alól 800 külföldi szakmunkás számára felmentést ad bizonyos hiányszakmákban.-->