Az ígéreteket is ellenőrzi majd az Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék ezentúl nemcsak a költségvetés készítésének folyamatát és kockázatait vizsgálja majd, hanem a gazdaság vitelét, az inflációt, a bérkiáramlást, és a különböző ígéretek hatásait is - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a szervezet elnöke.

Kovács Árpád hozzátette: ezekről a kérdésekről tanulmányt készítenek, amelynek segítségével megpróbálják bemutatni a parlamentnek az egyes lépések következményeit, valamint, hogy ezek hogyan viszonyulnak a konvergenciaprogramhoz és a realitásokhoz.

Az ÁSZ-nak jelenleg annyi a feladata, hogy véleményezze a költségvetés megalapozottságát. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy a minisztériumokban elkészített számításokat vizsgálják át és minősítik annak alapján, hogy megfelelnek-e a kormány központilag kiadott normatíváinak - közölte a szervezet elnöke.

A másik, hogy a költségvetést a gazdaságpolitika és az államháztartás-politika összefüggésrendszerébe helyezve a kormány elképzeléseit minősíti a számvevőszék - fűzte hozzá Kovács Árpád.

Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: ez utóbbival kontroll jönne létre afölött, hogy mindannak, amit a parlamentben benyújtanak, megvan-e a megfelelő, megnyugtató háttere.

Javaslatot tett a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szóló törvény bevezetésének új menetrendjére a Pénzügyminisztérium (PM) - jelentette be Tátrai Miklós, a tárca államtitkára a csütörtöki tájékoztatón Budapesten, adta hírül az MTI.
 
A javaslat azután született meg, hogy a tárca honlapján júniusban nyilvánosságra hozta a törvénytervezet koncepcióját, és a javaslatról megkezdődtek az ötpárti megbeszélések.

A koncepció kiinduló eleme, hogy 2007 őszén megszülessen az a kétharmados törvény, amely a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szól. A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.

A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. (Jelenleg az államháztartás GDP arányos adóssága jóval meghaladja a maastrichti követelmények által előírt 60 százalékot.) A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a
költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését.

A javaslat kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben. (Az elsődleges egyenleg nem tartalmazza az államadósság kamatait, a tb-alapok egyenlegét, a pénzügyi alapok egyenlegét, illetve az önkormányzati szaldót.)

A harmadik szabály az önkormányzati adósság kereteire vonatkozik. A lényege: egyes önkormányzatok szintjén a beruházások arányában limitált hitelfelvétel ("aranyszabály") biztosítja a helyi költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, úgy, hogy az eddigi hitelkorlátozási szabály is fennmarad.

A költségvetési eljárási szabályok középtávú költségvetési tervet tesznek kötelezővé. A mindenkori költségvetési törvényben a parlament - összhangban a reáladósság szinten tartásának követelményével - meghatározza a tárgyévet követő első és második év egyenlegcéljait. A költségvetési terv parlamenti elfogadása alapján a kormány három évre előre meghatározza a fejezeteknek nyújtandó támogatásokat.

A kötelező ellentételezési szabály azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem tárgyalhat olyan törvényjavaslatot vagy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén a hatályba lépéstől számított négy költségvetési év bármelyikében a költségvetési hiány nőne vagy a költségvetési többlet csökkenne.

A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). A PM által közölt javaslat szerint ugyanis a jelenlegi magyar rendszerben nincsen olyan intézmény vagy mechanizmus, amely "versenyezni tud" a végrehajtó hatalom információs előnyével, illetve képes szembesíteni a döntéshozókat az aktuális javaslatok, intézkedések hosszabb távú hatásaival.

Az OKH, mint külső kontroll-szervezet, kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt. Az OKH nem készít alternatív költségvetés-politikai javaslatokat az Országgyűlés számára, csak független becsléseket. (Az OKH érvelése alapján dönt az Országgyűlés, hogy költségvetési hatásként az előterjesztő vagy az OKH számát fogadja el.) A költségvetés, illetve a szaktörvények elkészítése és végrehajtása továbbra is a kormány felelőssége.

Veres János pénzügyminiszter áprilisban és májusban több konferencián már beszélt a most közzétett pénzügyminisztériumi javaslatokról. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) közgyűlésén elmondta: új költségvetési szabályokat kíván kialakítani 2009-től a Pénzügyminisztérium, de már 2008-ban pozitív elsődleges költségvetési egyenleget határozna meg, maximalizálná az ország GDP-arányos adósságrátáját és az önkormányzatok eladósodását, valamint középtávú kiadási plafonokat állítana fel.

"Ilyen szabály lesz a költségvetési plafonok tervezett felállítása: az észak-európai országok mintájára például az oktatásban, az egészségügyben, az önkormányzati támogatások vagy a gázár-támogatás esetében lenne szükség több évre szóló költséglimitek meghatározására" - jelentette ki Veres János.

Amerikai mintára ugyancsak 2009-re kétharmados parlamenti többséggel felállítható az Országgyűlés alá tartozó, független Költségvetési Hivatal, amely majd véleményt mond a költségvetést érintő javaslatokról és kritikai észrevételeket tesz a költségvetés teljesítéséről - mondta még áprilisban a pénzügyminiszter.