Válság fájdalom nélkül
A lengyel gazdaság aktuális mutatói ugyanakkor meglehetősen jók. A gazdasági növekedés az év egészében hat százalék felett alakulhat, a deficit pedig várhatóan nem haladja majd meg a GDP 3,4 százalékát (az első fél évben mindössze az egész évre tervezett hiány 12,3 százalékát érték el). A jegybanktanács egyik tagja, Andrej Slawinski ugyanakkor kifejtette a Reutersnek, hogy a béremelkedés éves összehasonlításban tíz százalékhoz közelítő üteme csökkentheti a lengyel gazdaság versenyképességét. További bizonytalansági tényező, hogy a kormányválság miatt őszre csúszott az euróövezeti csatlakozást megalapozó reformcsomag megvitatása.
A politikai és gazdasági fejleményeket a magyar cégek is nyilvánvaló érdeklődéssel figyelhetik, hiszen Lengyelország hazánk egyik legnagyobb kelet-közép-európai kereskedelmi partnere. A kétoldalú forgalom az utóbbi tíz évben nyolcszorosára nőtt, és az EU-csatlakozást követően tovább dinamizálódott. 2006-ban a magyar export, 47, az import mintegy 31 százalékkal emelkedett, s javult a negatív szaldónk is. Lengyelország – 4,1 százalékos részesedéssel – hazánk hatodik legnagyobb exportpartnere, az importoldalon pedig 4,3 százalékkal sorrendben a hetedik.
A tőkekapcsolatokat tekintve magyar–lengyel viszonylatban jelenleg – és várhatóan középtávon is – a magyar tőkekihelyezés a meghatározó. A Richter Gedeon 2002 óta aktív befektető Lengyelországban, s vannak mások is, mint a Dunapack, a Globus, a Jeans Club, a Wizz Air vagy a Nordénia. Minőségi változást hozott a TriGránit katowicei beruházása. A lengyel befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési intézetnek a legnagyobb befektetőket – országok szerint, érték nélkül – felsoroló listáján öt magyar cég szerepel: BorsodChem, Egis, Richter Gedeon, Globus, Nordénia.


