Brüsszellel kerülhet szembe a magyar kormány a Mol miatt

Magyarország az EU-bizottsággal találhatja magát szemben amiatt, hogy kitart a Mol védelme mellett, írta szerdai elemzésében a Financial Times, amely szerint a két cég csatája jó eséllyel Brüsszelben dől el. A londoni üzleti napilap szerint Budapest álláspontja valószínűleg ellentétesnek bizonyul azokkal bizottsági intézkedésekkel, amelyek a protekcionizmus visszaszorítását és az uniós piacnak a nagyobb verseny előtti megnyitását célozzák.

A lap szerint az Molra pályázó osztrák OMV előző nap jelezte is, hogy az EU-bizottsághoz fordul támogatásért. Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója azt mondta a Financial Timesnak: afeletti csalódásában tette nyilvánossá az átvételi terveket, hogy a Mol elvetette a tárgyalásokat. Hozzátette: az OMV párbeszédet szeretne kezdeni. A magyarországi aggályok enyhítése végett az OMV közös bécsi és budapesti tőzsdei jegyzést javasolt, és két felügyelő bizottsági helyet magyar képviselőknek, áll a Financial Timesban.

Az osztrák cég emellett 25 százalékig terjedő saját részvényt is felajánlott a Mol részvényeseinek. A Financial Times elemzése szerint jóllehet az OMV elsősorban az átvétel kitermelői oldali előnyeit hangsúlyozta, a valódi előny a Mol finomítói és benzinkút-hálózatának megszerzésében rejlik. Miközben ugyanis az olajtermékek piaca a "régi Európában" - így az OMV saját országában, Ausztriában is - stagnál, az "új Európában" gyors növekedés előtt áll.

Magyarországion a 2005-2010-es időszakban várhatóan évi 3,2 százalékkal növekszik az olajtermék-kereslet, Szlovákiában pedig 3,7 százalékkal, Ausztriában ugyanakkor csak 0,7 százalékkal, Nyugat-Európa egészében pedig 0,6 százalékkal, idézi a Wood Mackenzie tanácsadó cég előrejelzését a londoni üzleti lap. Az OMV és a Mol egyesülése a két céget erőteljes szereplőjévé tenné a gyorsan növekvő Duna-medencei térségnek, amelyet mindkét társaság központi tevékenységi területének tekint.

Az egyesült cég - eltekintve bármely esetleges vagyoneladástól - a negyedik legnagyobb finomítói csoport lenne Európában, napi 877 ezer hordós nyersolaj-finomítási kapacitással. Ez a BP-ével azonos kapacitás lenne, és csak a Total, az ExxonMobil és a Royal Dutch Shell mögött maradna el, áll a Financial Times szerdai elemzésében. A töltőállomások számát tekintve a hetedik legnagyobb lenne Európában a Mol és az OMV kombinációja, amelyet csak a fenti négy cég, valamint az Eni és a Repsol előzne meg.

Az OMV számításai szerint az egyesülés éves szinergiahozadéka 400 millió euró lenne. Az "új Európa" kockázati tényezői közé tartoznak ugyanakkor az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolatok. A Mol esetében a "korona gyémántja" a "nagy és igen hatékony" százhalombattai finomító, amelyet a Barátság vezetéken érkező orosz olaj feldolgozására terveztek. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az orosz cégek úgy gondolják: túl sok (hasznot) engednek át a finomítóknak, és más, jobb feltételekre törekszenek.

A Lukoil már a nyáron lassította szállításait a német finomítóknak, hogy nyomatékot adjon az árak újratárgyalására irányuló szándékának, áll a Financial Times szerdai elemzésében. Az OMV azzal érvel, hogy ellenőrzése alatt a Mol finomítói, elsősorban a százhalombattai, alternatív ellátási forrásokhoz juthatnak, például az adriai terminálokról vagy a kaszpi térségből Törökországon át.

A Mol azonban vitatja ezeket az előnyöket. Központi érve az, hogy bármekkorák legyenek is az előnyök, azokat messze ellensúlyozná, hogy az OMV-nak az EU versenyszabályai értelmében el kellene adnia a százhalombattai finomítót. Az OMV ezzel viszont azt állítja szembe, hogy az ügyletnek csak akkor van értelme, ha a finomítót meg lehet tartani, és az osztrák cég szerint csak "bizonyos mértékű vagyoneladásra" lenne szükség a jóváhagyáshoz.

A Financial Times szerint kritikus jelentőségű az EU jóváhagyása abból a szempontból, hogy megengedhetők-e a magyar kormánynak a Mol védelmére tett erőfeszítései, és abból a szempontból is, hogy az ügylet megfelelne-e az OMV várakozásainak. Elképzelhető tehát, hogy a csata nem Budapesten és nem is Bécsben, sőt nem is piacon, hanem Brüsszelben és Strasbourgban dől el, fejeződik be a londoni üzleti napilap szerdai elemzése.