Egyre aggasztóbb a kutatóhiány

A kutatók hiánya hiúsíthatja meg Németországban a lisszaboni célkitűzést, azaz a háromszázalékos GDP-arányos k+f kiadás megvalósítását. Többek között erre hívja fel a figyelmet a Német Kamarai Szövetség (DIHK) most nyilvánosságra hozott innovációs jelentése.

A német kis- és középvállalatok három év múlva előreláthatólag már 6000 kutatói állást nem tudnak betölteni, nemzetgazdasági szinten akár 30 ezer fős is lehet a hiány. Jelenleg a vállalati szférában mintegy 300 ezren foglalkoznak kutatással és fejlesztéssel. Amenynyiben nem születnek hatásos eredmények, akkor három év múlva minden tizedik k+f munkahely üresen maradhatna. A kkv-szektor számára a hiány akár még nagyobb lehet, hiszen többszörös hátránnyal indulnak a nagyvállalatokkal szemben, főleg a fiatal szakemberekért zajló versenyben: a kis- és közepes vállalatok rendszerint alacsonyabb fizetéseket tudnak kínálni, hírnevük kevésbé ismert, sokszor földrajzilag kevésbé vonzó helyen működnek, és a vállalaton belüli karrierlehetőségek is korlátozottabbak.

Ezért azt követeli a kamarai szövetség, hogy amennyiben megvalósul a k+f tevékenység adózási támogatása, a rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a személyzeti ráfordítások támogatására célszerű koncentrálni, mert ezzel lehetne leginkább a kkv-k szakemberpótlását támogatni. Rövid távon könnyíteni kell a külföldi szakemberek bevándorlását, többek között a tőlük minimálisan elvárt éves jövedelem érezhető csökkentésével. Jelenleg akkor jut munkavállalási engedélyhez egy külföldi szakember, ha legalább 85 500 euró bruttó jövedelmet nyújtó állásra van ajánlata. Ezt a DIHK szerint mintegy negyedével, 63 ezer euróra kellene mérsékelni. A hosszú távú kilátások érdekében pedig a DIHK szerint javítani kell a felsőoktatás hallgatóinak helyzetét, az iskolákban ki kell terjeszteni a technikai jellegű oktatást, és bizonyos választási lehetőségek bevezetésével korszerűsíteni kell a szakképzést is.

A kamarai szervezet több mint 10 ezer vállalkozóval folytatott egyéni interjúkat, ezek egyik tanulsága az volt, hogy a kis és közepes cégeknek sokszor nincs hosszú távú innovációs stratégiája. Kiderült, hogy a kkv-szektor innovációs erőfeszítéseit nemritkán konkrét vevői igény indítja, ezt viszont nem mindig tudják egy átfogóbb k+f koncepcióba beilleszteni. Ráadásul a kisebb cégek sokszor alábecsülik a kutatást és fejlesztést követő piacfeltárás és a termékek piaci bevezetésének időigényét és költségeit. Az is bebizonyosodott, hogy az innováció és a technológia terén a kkv-k gyakran csak a saját ágazaton belül és szomszédos piacokon tájékozódnak, miközben gyakran szem elől vesztik a más szektorokban végbemenő folyamatokat és irányokat.

A jelentés megállapítja, hogy a kkv-k az innováció finanszírozásában is gyakrabban találkoznak nehézségekkel, mint a nagyvállalatok. A külső tőke bevonása nemcsak a tőkével rendelkező intézmények restriktív magatartása miatt nehéz, hanem olykor maga a kkv is lemond erről a lehetőségről, mert fél az idegen befolyástól. A hitelalapú finanszírozást viszont gyakran megnehezítik a szigorú hitelminősítési szabályok, valamint a hiányzó biztosítékok.

A kamarai felmérésből kiderült, hogy a jelenleg elérhető nemzeti pályázatok és támogatási modellek messzemenően figyelembe veszik a kkv-szektor speciális igényeit, de egyszerűen nem eléggé ismertek a célcsoportban. Ráadásul a korábbi évekből örökölt negatív imázs terheli ezeket a programokat: a cégek túlzott és merev, bürokratikus szabályoktól félnek, ezért sokszor eleve nem pályáznak. Az uniós források esetén is a megfelelő és célzott kommunikáció hiánya látszik megakadályozni a források igénybevételét. Számos cég úgy véli, hogy k+f célokra milliókat osztogat az unió, csak éppen a saját vállalat nem tud hozzáférni a magas elvárások és a bonyolult pályázati rendszer miatt.

Így például közös internetportálon lehetne kihirdetni a pályázati felhívásokat, méghozzá érthetőbb nyelvezettel.

Egyúttal az Európai Unió szerveinek is jobb tájékoztatást kell nyújtaniuk a meglévő programokról.

Így például közös internetportálon lehetne kihirdetni a pályázati felhívásokat, méghozzá érthetőbb nyelvezettel.

Egyúttal az Európai Unió szerveinek is jobb tájékoztatást kell nyújtaniuk a meglévő programokról.

-->