Lehiggadnak a kedélyek?

Lex Mol-ügyben lehiggadtak a szocialista frakción belüli kedélyek – legalábbis ezt állították a Világgazdaságnak az érintettek. A képviselőcsoport csupán tucatnyi érdeklődője pénteken nézte át a törvénytervezetet, az SZDSZ-frakció ma alakítja ki álláspontját, a parlament pedig holnap kezdi meg a javaslat általános vitáját. „A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” vélhetően megszületik, a szocialista frakció ahhoz pontosító indítványokat nyújt majd be. Az előterjesztéssel kapcsolatos szocialista kritikák egy részét már az is csökkentette, hogy a bírálóknak volt idejük megismerni a törvény szövegét, amely az uniós jognak és az alkotmánynak is megfelel – mondták lapunknak az MSZP-ben. Hozzátették: a fennmaradt elvi kifogások pontos indíttatása nem derült ki.

Markánsan kritizálta a törvényjavaslatot a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége – mint arról lapunk már beszámolt. A szervezet egyebek közt megkérdőjelezte a javaslat célját, állítván: az nem más, mint a Mol sajátrészvény-vásárlásának legalizálása. Az igazságügyi és rendészeti tárca szerint azonban a szövetség észrevételei megalapozatlanok. A tervezet – ahogy indoklása rögzíti – a befolyásszerzés egyértelműbb szabályozását, az esetleges felvásárlás folyamatának átláthatóságát segíti elő, és erősíti a részvényesek tulajdonosi rendelkezési jogait, például akként, hogy ezentúl ők döntik el az alapszabályban: megtiltják vagy megengedik-e az ügyvezetésnek a befolyásszerzés elleni fellépést.

A sajátrészvény-vásárlás 10 százalékos korlátjának eltörlése összhangban van a közösségi joggal. Ez tavaly őszig valóban tiltotta, hogy egy tőzsdei rt. a jegyzett tőke 10 százalékát meghaladó saját részvényt szerezzen. A korlátot eltörölték, és a tagállamokra van bízva, hogy fenntartják-e vagy sem a 10 százalékos szerzési plafont. A saját részvény szerzésének más fékjei azonban továbbra is fennmaradnak. Így azt változatlanul csak az osztalékfizetésre felhasználható forrásokból lehet venni, azaz a jövőben sem lesz korlátlan szerzési lehetősége a társaságnak.

Ismeretes, hogy Mol–OMV-ügy versenyjogi kérdéseket indukált. Ezzel kapcsolatban Nagy Zoltán, a GVH elnöke korábban a Világgazdaságnak hangsúlyozta, hogy a hivatal a tőke szabad áramlása mellett áll ki, és a törvénytervezet nem verseny-, hanem társasági, illetve tőkepiaci jogi szabályozás. Több nyugat-európai államban egyébként – jól kimunkált törvények által – ma megvan a gazdasági patriotizmus uniós szemszögből is elfogadható lehetősége. Más kérdés, hogy a leendő magyar szabályozás állja-e majd az uniós törvényességi próbát. KK–TE

Egy tőzsdei cég saját részvényeiből tíz százalék feletti mértékben is vásárolhat, a közgyűlés pedig arról is dönthet, hogy a vezetőség leváltásához 50 százalék plusz egy szavazatot meghaladó erejű döntés szükséges.

Egy tőzsdei cég saját részvényeiből tíz százalék feletti mértékben is vásárolhat, a közgyűlés pedig arról is dönthet, hogy a vezetőség leváltásához 50 százalék plusz egy szavazatot meghaladó erejű döntés szükséges.-->