Váratlan fordulat: Lázár János tervei meghiúsultak, de a MÁV-vezér mégis bejelentette az egyik legnagyobb pályaudvar felújítását

Korábban már egyértelművé vált, hogy jelentős tőkebevonás nélkül nem lehet a fejállomásokat megújítani, és úgy tűnt, hogy az erre irányuló törekvés is megbicsaklott. A MÁV csoport vezérigazgatója nemrég azonban közölte, hogy a Déli pályaudvar esetében már dolgoznak a felújítás részletein.

– fogalmazott Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója. Az Inforádióban kedden azt mondta, hogy a nagy pályaudvarnál teljesen megújul a vasúttechnika, és felújítják az utasforgalmi tereket is.  

Kiemelte, hogy 

– ezért egy korszerű rendszerrel cserélnék ki a váltók, jelzők működtetését. 

A MÁV csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy technikai értelemben meg tud újulni a Déli pályaudvar, és most azon dolgoznak, hogy korszerű lehessen majd építészeti értelemben is.

Hegyi Zsolt közölte: azt a célt jelölték ki, hogy a Déli pályaudvar funkcionalitásában, esztétikájában egy 21. századi helyszínné váljon. Hozzátette, hogy 

„Nyilván a mozgólépcsők, a liftek, az akadálymentesítés kiépítése, az élettel megtelő pályaudvari terek kialakítása a cél. (...) Az épületnek a meglévő épületgépészeti problémáit közben orvosolni kell, mert azok vannak szép számmal” – fogalmazott.

Lázár János szerint óriási üzlet lenne a Déli pályaudvaron beruházni

A Világgazdaság is megírta, hogy Lázár János nagy pályaudvarok felújításáról és hasznosításáról szóló elképzelését meghiúsították. 

A miniszter akkor kijelentette, hogy nyilván felkapták a fejüket az ingatlanfejlesztők, hiszen ez egy óriási üzlet. Azt is mondta, hogy szerinte Magyarország legjövedelmezőbb beruházása a Déli pályaudvaron valósulhatna meg, 35-40 hektárnyi területen. 

– fejtegette.

Az építési és közlekedési miniszter még 2024 végén jelentette be, hogy az állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évig üzemeltetné a nagy pályaudvarok ingatlanjait. A terv szerint összesen hét kiemelt vasútállomás fejlesztésére vontak volna be befektetőket:

• a Keleti, 
• a Nyugati, 
• a Déli, 
• a Kelenföldi pályaudvar, 

illetve 

• a győri, 
• a debreceni 
• és a szegedi vasútállomás 

esetében.

Lázár János később úgy fogalmazott, hogy 

Hozzátette: maradna részben a vasúti funkció, például a Déli pályaudvar esetében is, ahol a „fölösleges területeket” lehetne kereskedelmi célra hasznosítani, példaként kiemelte, hogy Nyugat-Európában már számtalan pályaudvar bevásárlóközpontként is funkcionál. 

Ennek fényében megerősítette akkor, hogy a korábbi híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem tervezik bezárni a pályaudvart.

A számvevőszék súlyos hiányosságokat tárt fel

Lázár János szerint a projekt megakadályozásában az Állami Számvevőszék is részt vett.  A Világgazdaságnak a számvevőszék elárulta, hogy a program előkészítése súlyos hiányosságokat mutatott.

A MÁV csoport által átadott dokumentumok alapján nem készültek előzetes hatástanulmányok, elemzések, költségszámítások és értékbecslések, valamint nem határozták meg egyértelműen, hogy milyen felújításokra, átalakításokra és egyéb fejlesztésekre lenne szükség.

„A pályázatok kiírását megelőzően nem történt meg annak felmérése sem, hogy az egyes helyszíneken szükséges fejlesztéseknek mekkora a becsült költségigénye. A pályázati felhívás tehát úgy került kiírásra, hogy gyakorlatilag a MÁV nem tudta, mit vár el, mit kér az esetleges nyertesektől, és azt sem, mit kínál ellentételezésül” – írta az ÁSZ. 

A számvevőszék az eddigi vizsgálatok tapasztalatairól tájékoztatta az építési és közlekedési minisztert is.

Lázár János szavaira reagálva az Állami Számvevőszék azt írta lapunknak, hogy sosem kifogásolt olyan fejlesztést, beruházást, amelynek „megvalósítása során a hatályos jogszabályokat betartják, és érvényesül a közpénzzel, közvagyonnal való felelős, eredményes és célszerű gazdálkodás alaptörvényi kötelezettsége”.