Minden tőzsdecég védekezhet

Alapjaiban változtathatja meg valamennyi tőzsdei cég felvásárlásszabályait a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat, azaz a stratégiai vállalatokat érintő törvények, elsősorban a tőkepiaci törvény (Tpt.) módosítása. Ám ebben nem teljesen egyezik az elemzők és a törvénytervezetet elkészítő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) véleménye. Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline brókercég elemzője úgy véli, a jövőben meg lehet akadályozni a nyilvánosan működő, stratégiainak nevezett részvénytársaságok titokban vagy ellenségesen történő felvásárlását. A szakember szerint a szabályok kifehéríthetik a tulajdonosi szándékokat, mivel a módosítások csak a villamosenergia-ipari és gázipari társaságokat érintik, bevezetésük a többi szektorra nem jár érdemi változással, bár a szóban forgó ágazatok cégeire eleve komoly szabályozási nyomás nehezedik. Az IRM csomagja csupán az ellenséges felvásárlásokra lehet hatással, az egyéb részesedésszerzéseket nemigen érinti, jelentősen tehát nem alakítja át a piaci folyamatokat – vélekedik Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője is. Amennyiben a tulajdonszerzés nem ellenséges felvásárlás keretében történik, az egyeztetések menetére a törvénycsomag nem lesz hatással – szögezte le Herczenik Ákos, aki szerint a Mol Nyrt.-re négy-öt éven belül jó eséllyel akadhat olyan kérő, amely kész lesz ilyen megbeszélések lefolytatására – akár a kormány bevonásával is. Arra a Raiffeisen elemzője is rámutatott, hogy a villamosenergia- és gázpiacon kívüli cégekre a törvénycsomag nincs hatással.

Más véleményen van az IRM. A tőkepiaci törvény tervezett változása kapcsán valamennyi tőzsdei társaság számára egyformán lehetséges lesz, hogy a menedzsment védekezzen a felvásárlás ellen, illetve részletes céginformációt szerezhet azon társaságokról, amelyek a felvásárlásban részt vesznek, feltárhatják az érintettségi hálót az ajánlattevők között – mondta lapunknak Győri Enikő, az IRM osztályvezetője. Tehát a szabályozás érvényes lesz a most eladott FHB Bankra, az OTP Bankra és valamennyi más tőzsdei cégre is. Ha az Országgyűlés jóváhagyja, a módosítások azt is megakadályozzák, hogy a cégek működését folyamatos vételi ajánlattal lehetetlenítsék el a felvásárlók. Mivel az érdekcsoportok újabb önkéntes vételi ajánlatot csak az előző ajánlat lezárásától számított hat hónap múlva tehetnek. Megváltoznak a tulajdonhányad számításának szabályai is, a Tpt. a jövőben egyértelművé teszi, hogy a blokkolt, így például a szavazati joggal nem rendelkező részvények is tulajdonszerzésnek minősülnek, így világosabbá válnak a tulajdonosi viszonyok – tájékoztatott Győri Enikő. Új szabály, hogy azon részvényesek, akik korábban 25 vagy 33 százalékot meghaladó részesedést szereztek egy cégben, a jövőben már csak nyilvános vételi ajánlattal növelhetik tovább a részesedésüket, tehát az ő részvényvásárlásaik is szigorodtak. Annyi a különbség a villamos- és gázipari társaságok, illetve a többi tőzsdei cég felvásárlásának jövőbeni szabályozása között, hogy az előbbiek esetében a törvény azt is előírja majd, hogy az ajánlattevő társaságnál a közgyűlésnek is jóvá kell hagyni a felvásárlást, valamint az üzleti tervet, amit azután a PSZÁF-nak is be kell nyújtaniuk, tehát ezen cégek esetében a felvásárlási szándék sokkal előbb látható válik. Illetve nem érvényesülhet az áttörési szabály abban az esetben, ha egy társaságban az államnak elsőbbségi részvénye van. Az IRM osztályvezetője elmondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása ugyancsak valamennyi tőzsdei vállalat számára lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok az alapszabályban meghatározzák azon részvényesi csoportok körét, amelyek szavazati jogát maximalizálni akarják. VG

A földgázellátásról sz. 2003. évi XLII. tv.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.

A cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. tv.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.

A földgázellátásról sz. 2003. évi XLII. tv.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.

A cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. tv.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.-->