Átláthatóbb alapokat!

Több pénzintézet is működése átláthatóbbá tételére szólította fel a nemzetközi tőkepiacokon egyre nagyobb szerepet játszó és több nyugati országban is komoly aggodalmakat kiváltó arab és más állami befektetési alapokat. Elsősorban a kőolaj- és földgázbevételek hosszú távú hasznosítását szolgálják a dollár tíz-, sőt százmilliárdokat mozgató alapok, amelyek tevékenysége az utóbbi időben került az érdeklődés homlokterébe.

Az amerikai és nyugat-európai kormányok azt nehezményezik, hogy sokszor stratégiai fontosságú infrastruktúracégekre és pénzintézetekre is ráteszik a kezüket ezek a politikai irányítású alapok (VG, szeptember 26., 7. oldal). Már ma is több ezer milliárd dollár felett rendelkeznek a szóban forgó befektetési cégek, és a Morgan Stanley becslése szerint egy évtizeden belül 12 ezer milliárd dollárra nőhet a feltörekvő állami alapok összvagyona. Nemrég Jean-Claude Trichet EKB-elnök úgy nyilatkozott, ha a nemzetközi közösség nem oldja meg az ebből adódó problémákat, akkor azok a világgazdaság növekedését is visszafoghatják.

A feltörekvő piacokra szakosodott brit Standard Chartered bank most kiadott jelentése szerint csak akkor lehet elkerülni a nyugati országok részéről a protekcionista lépéseket, ha az állami befektetési alapok átláthatóbbá teszik a működésüket. Ma a legtöbbjük sem a rendelkezésére álló vagyonról, sem a megvásárolt részvényekről nem hajlandó adatokat szolgáltatni. A brit pénzintézet vezető közgazdásza, Gerard Lyons a Bloombergnek úgy fogalmazott: az Arab-öböl menti és más feltörekvő országok jól tennék, ha a norvég példát követve átláthatóvá tennék a tevékenységüket. Az olajbevételek befektetésére 1990-ben létrehozott Norvég Alap a pénzügyminisztériumon keresztül az oslói parlamentnek is felelős, és befektetéseit olyannyira átláthatóan kezeli, hogy Kazahsztántól Bolíviáig számos állam szakértőinek tartanak továbbképzést a közvagyon befektetéséről. Oslo abban is példamutató, hogy körülbelül 320 milliárd dollárnyi vagyonát több ezer külföldi cég papírjai között osztja meg, így átlagos részesedése egy százalék alatt van, vagyis nem vádolható stratégiai befolyásszerzéssel – hangsúlyozza Martin Skancke főigazgató.

Mohsin Khan, az IMF közel-keleti és közép-ázsiai részlegének igazgatója is fontosnak tartja az állami alapok átláthatóbbá tételét. Mint a Financial Timesnak kifejtette, ezen a téren már tapasztalhatók bizonyos biztató jelek: az arab országok illetékesei egyre nyíltabban beszélnek befektetéseikről a valutaalap tisztviselőivel, és az alapok vagyonáról is mind pontosabb képet lehet kapni. Líbia például nemrég nyilvánosságra hozta, hogy 40 milliárd dollárja vár befektetésre – teszi hozzá Mohsin Khan. A norvég példa vonzerejét mutatja az is, hogy az idén Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter és Csou Hsziao-csuan kínai jegybankelnök is ellátogatott Oslóba, és mindketten követendőnek nevezték az ott látottakat.