Búcsú két magyar helytől

Ma szavaz az Európai Parlament plénuma a képviselői helyek elosztásának módosításáról, és ezzel elhárul az egyik utolsó akadály az uniós alkotmányos szerződés jövő hét végi megalkotása elől. A 2009-től érvénybe lépő új parlamenti rendszer elfogadását biztosra lehet venni, hiszen az EP alkotmányügyi bizottsága a múlt héten már áldását adta a francia Alain Lamassoure és a román Adrian Severin által kidolgozott elképzelésre, amelyet egyébként meglepően gyorsan, alig néhány hetes vita után sikerült minden tagállammal elfogadtatni.

A képviselői helyek átalakítása persze csak látszólag volt sima ügy, annak ellenére, hogy évek óta világos volt: csökkenteni kell az EP létszámát, hiszen a jelenlegi 785 fős keret csak egy átmeneti, Románia és Bulgária felvétele miatti szükségmegoldás. A nizzai szerződés 736 fős plafont írt elő az uniós parlamentre, ám ezt a mostani tervezet 750 főre emelte. Az alapelv nem változott: továbbra is arra törekedtek, hogy az eddiginél jobban érvényre juttassák az egyes tagállamok lakossági arányait.

Ennek jegyében a nagyobb országok közül egyedül Spanyolországnak nem kell lemondania egyetlen helyről sem, hiszen az ezredforduló óta 4,5 millió fővel nőtt az ibériai ország népessége. Ugyanakkor a németeknek és a lengyeleknek egyenként három, a franciáknak négy, a briteknek öt, az olaszoknak hat mandátumtól kell búcsút venniük a következő EP-választáson. Az olaszokat és a lengyeleket különösen nehéz volt rábírni a reform támogatására, ám Adrian Severin szerint végül ők is belátták, ha bármit megváltoztatnak a tervezeten, akkor azzal „Pandóra szelencéjét nyitják ki”.

Hazánk számára – a többi hasonló népességű országhoz hasonlóan – kétfős csökkenést jelent a reform, így ezentúl 24 helyett csak 22 EP-helyért szállhatnak versenybe idehaza a pártok. Jegyzet a 20. oldalon