Nincs még elveszett pénz

Az új tagállamok képesek menedzselni a 2007 és 2013 között a rendelkezésükre álló, az eddigieknél lényegesen nagyobb európai uniós fejlesztési forrás felhasználását. Ennek a meggyőződésének adott hangot Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikájáért felelős tagja Brüsszelben.

Ezekben a napokban-hetekben sűrűn követik egymást a kohéziós politika eseményei – mondta az EU-biztos a kohéziós nyílt napok rendezvénysorozatát lezáró sajtóbeszélgetésen. A régiók és városok nyílt napok rendezvénysorozata alig két héttel követette a 4. kohéziós fórumot, amely megadta a startjelet a jövő fejlesztési irányelveiről, céljairól történő közös gondolkodásnak. Egyidejűleg az Európai Bizottság sorra véglegesíti a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló strukturális és kohéziós alapok felhasználásának alapját jelentő nemzeti stratégiai referenciakereteket és operatív programokat. (Tegnap például Lengyelország öt operatív programjának jóváhagyását jelentették be Brüsszelben.)

A becslések szerint a jelenlegi költségvetési időszakban a kohéziós politika addicionális hozzájárulása a GDP növekedéséhez 5-15 százalékos lehet a legtöbb új tagállamban. Litvániában, Csehországban és Szlovákiában 8, Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában 5,5-6 százalékos járulékos hatással számolnak a szakemberek. Hübner ugyancsak kiemelte, hogy a lisszaboni stratégia megvalósításának, a nagyobb növekedésnek és a munkahelyteremtésnek fő és hatékony eszköze lett a kohéziós politika. A 2000–2006-os időszak forrásfelhasználásában ugyan jobban állnak az unió régi tagállamai, ám a strukturális alapoknál 2008 végéig, a kohéziós alapnál pedig 2010 végéig az új tagoknak is lehetőségük van a teljesítésre. Nincs még elveszett pénz ezeknél az országoknál – hangsúlyozta. Az új tagállamok közül külön is kiemelte Szlovéniát, amely több mutatóban is utolérte vagy túlszárnyalta a régiek teljesítményét.

Az Európai Bizottság regionális tagja egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy komoly kihívásokkal szembesül az Európai Unió, és ezekre tekintettel kell lenni a 2014 utáni kohéziós politika kialakításánál. Fontos globális összefüggésbe helyezni az európai uniós politikát, hogy sikerrel meg tudjon felelni a kihívásoknak – adta értésre Danuta Hübner. Ezek zöme – például a globalizáció fölgyorsulása, az energiaárak emelkedése, az erőteljesebb külső bevándorlási nyomás vagy a klímaváltozás – külső jellegű, ám nem hagyhatók figyelmen kívül a közösségen belüli demográfiai változások sem. Mindezek a biztos szerint átrajzolják Európa regionális térképét, átlépik azokat a határvonalakat, amelyekben ma gondolkodunk. A globális megközelítés új értelmet ad a felzárkózásnak, integrált megközelítést tesz szükségessé az Európai Unió regionális politikájában.

Már 450 új gazdaságfejlesztési és társadalmi felzárkóztatási új projekt megvalósítása kezdődött el az EU régióinak és városainak köszönhetően a 2007– 2013-as kohéziós politika keretében.

Az idei, ötödik nyílt napok rendezvénysorozaton 212 régió és város, hozzávetőleg ötezer szakértő hallatta a hangját a helyi és regionális önkormányzatoktól, tagállami intézményektől és az üzleti szférából.

Már 450 új gazdaságfejlesztési és társadalmi felzárkóztatási új projekt megvalósítása kezdődött el az EU régióinak és városainak köszönhetően a 2007– 2013-as kohéziós politika keretében.

Az idei, ötödik nyílt napok rendezvénysorozaton 212 régió és város, hozzávetőleg ötezer szakértő hallatta a hangját a helyi és regionális önkormányzatoktól, tagállami intézményektől és az üzleti szférából.

-->