A következő hetekben átlagosan mintegy 10-15 százalékos rendkívüli élelmiszer-áremelkedésre lehet számítani a szeptemberi árakhoz viszonyítva - jelezte szakértői elemzésében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). A mezőgazdasági alapanyagárak növekedése miatt szerte a világban emelkedik az élelmiszerek fogyasztói ára, a költségemelkedés szinte minden élelmiszert érint. Az idén a mezőgazdasági termékek drágulása a rossz termés miatt kiugróan magas - jegyzik meg az elemzők.

A harmadik világban bekövetkezett keresletnövekedés ugyancsak felhajtja az árakat, és mindehhez társul a bioüzemanyagok növekvő gyártása által gerjesztett, a gabonafélék piacán jelentkező megnövekedett kereslet, ami szintén áremelő hatású. Az ÉFOSZ szakértői úgy vélik, hogy az év hátralévő részében az élelmiszerárak emelkedésének üteme tovább nő. Az áremelkedés mértéke a különböző élelmiszereknél igen eltérő lehet. A következő hetekben várható rendkívüli áremelkedés átlagosan 10-15 százalékra tehető a szeptemberi árakhoz képest. Véleményük szerint a jövő évtől is tartós, de az idei őszinél lassúbb élelmiszer-árnövekedésre kell a fogyasztóknak számítaniuk.

Magyarországon az idén folyamatosan emelkedett az alapvető élelmiszerek ára, így a kenyéré, a tejé, a tojásé és a húsféléké. Ez utóbbiak esetében leginkább a baromfié, mivel a sertéshús piacán jelenleg túlkínálat van, ezért itt az áremelési szándékot a növekvő önköltség ellenére sem tudják jelentős mértékben érvényesíteni sem a mezőgazdasági termelők, sem az alapanyagot feldolgozó húsüzemek. Jelenleg a kenyér fogyasztói ára átlagosan 250 forint, a tejé 200, a tojásé 40, a baromfi húsok közül például a csontos csirkemellé 1.000 forint, míg a csontos sertéskarajt átlagosan 1.200 forintért adják a magyar boltokban.

Az Eurostat - az Európai Unió statisztikai központja - felmérése szerint a magyarországi élelmiszerárak 2006-ban az EU 27 tagállamának átlagától 29 százalékkal maradtak el. Az árszint alapján 37 európai ország közül a 27-29. helyen áll Magyarország. A liszt- és a kenyérárakat tekintve a magyar árszint még alacsonyabb, az EU-27-ek átlagának 60 százaléka. A húsárak tekintetében az új és legújabb tagok közül Magyarországon a legmagasabbak az árak, de így is csak a közösségi átlag 65 százalékán állnak. A tejtermékek és tojásárak az EU-átlag 83 százalékának felelnek meg. A felzárkózási folyamat során az árak közeledni fognak a nyugati országok szintjéhez, ám ez a folyamat még hosszú évekig fog tartani - mutat rá az elemzés. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy korábbi nyilatkozata szerint az élelmiszerárak alakulásába kormányzati eszközökkel várhatóan nem kell beavatkozni. A miniszter szakértői véleményeket idézett, amelyek szerint az élelmiszer-drágulás ebben az évben nem éri el a 20 százalékos "lélektani határt", amely felett már rendkívüli intézkedéseket kellene bevezetni.