Még az aranynál is szebben csillog most az ezüst – ez áll a szárnyalás hátterében
Az idei év egyik legnagyobb sztorija a tőkepiacon az arany szárnyalása volt, de jobban megnézve most az ezüst csillog szebben, még ha a hétfői kereskedés során a második számú nemesfém jókorát esett az elmúlt hetek szédítő ralija után. Bár az arany is 70 százalékot drágult idén, az ezüst árfolyama több mint két és félszeresére nőtt az év elejéhez képest, amiben több tényező is fontos szerepet játszik.
Az ezüst is nemesfém, ám van pár előnye az arannyal szemben
Mind a két nemesfém szárnyalásában fontos szerepet játszott a dollár értékvesztése és a geopolitikai bizonytalanság, mely biztonságos menedék keresésére sarkallta a befektetőket, így érhetett el az ezüst új csúcsokat a 2011-es korábbi rekord után. A szürke fém drágulását az is segítette a Bloomberg összefoglalója szerint, hogy szemben az arannyal, amit Warren Buffett híres mondása szerint kiásnak, hogy aztán újra a föld alá temessenek, az ezüst ipari felhasználása is egyre jelentősebb.
Az ezüst jó vezető, így számos elektronikai eszköz gyártásánál is használják, áramköröktől az elektromos autókon és akkumulátorokon át a napelemekig és egészségügyi eszközök borításáig.
Noha az árak emelkedése miatt felmerülhet az ezüst kiváltása más fémek és technológiák segítségével, az átállás időigényes folyamat. Emellett az aranyhoz hasonlóan az ezüst is népszerű ékszeralapanyag és érmék is készülnek belőle a mai napig. Az ezüst legnagyobb felhasználói Kína és India az erős ipar és a nagy lakosság miatt. Az ezüst olcsóbb az aranynál, így többek számára megfizethető, ezért a nemesfémek szárnyalásakor általában nagyobb mértékben drágul, mint az arany.
Kisebb piac, nagyobb kilengések
Az ezüst árának volatilitását a széles körű felhasználási kör mellett az is erősíti, hogy piaca sekélyebb az aranyénál. A Londonban tárolt ezüst értéke mintegy 65 milliárd dollár, míg ugyanez az arany esetében 1300 milliárd dollár, igaz, ennek jelentős része nem vásárolható vagy kölcsönözhető. Azonban míg az arany piaca mögött ott áll az a mintegy 700 milliárd dollárnyi aranytartalék, melyet főként a világ jegybankjai számára őriz a Bank of England, ami kölcsönözhető, ha a likviditás elpárolog, addig az ezüst esetében nincs hasonló támasz.
Bár a két nemesfém árfolyama gyakran együtt mozog, az ezüstnél a kilengések sokszor nagyobbak. Az év elején az arany drágulása után a két nemesfém között az árkülönbség a százszoros szintet is átlépte, ám ez időközben bekúszott hatvan alá. Az ezüst árának emelkedését a kínálati szűkösség is fűti, miután az ércek fémtartalma csökken és egyre kevesebb új bánya nyílik.
A felszínre hozott ezüst döntő többsége ráadásul alapvetően más bányák tevékenységének mellékterméke, ami gátat szab a bányászat gyors felpörgetésének.
Az ezüst utáni kereslet ennek eredményeként már zsinórban ötödik éve haladja meg a bányák termelését, miközben az ezüstön alapuló ETF-ek is egyre nagyobb mennyiséget szívnak fel a piacról. Ehhez jöttek az év elején azok az aggodalmak, hogy az Egyesült Államok vámot vezethet be az ezüstre is, ami miatt jelentős mennyiség áramlott a New York-i Comex árutőzsde raktáraiba, főként a londoni tárolók kárára.
Októberben az indiai ünnepi kereslet megugrása lőtte ki az ezüst árfolyamát, ám az igazi szárnyalás november végén indult meg, azóta az 50 dollár körüli unciánként árszint elérte december 26-án a 80 dollárt is, igaz, ez hétfőn 75 dollár környékére csökkent. Ma tehát egy uncia (28 gramm) ezüst többe kerül mint egy hordó (közel 159 liter) olaj.
