Térségi előrejelzés: erőteljes növekedés

A régiót továbbra is erőteljes növekedés jellemzi. A növekedés fő motorja a belső kereslet, ezen belül a háztartások fogyasztása és a beruházások. A kedvező külpiaci kereslet segíti az export növekedését; a nettó export gazdasági növekedéshez való hozzájárulása az importkereslet alakulásától függ. E hozzájárulás három országban (Csehország, Magyarország, Szlovákia) pozitív, másutt az erős belföldi kereslet következtében negatív.

2007-08-ban enyhe lassulás várható, amint a gazdaságok a potenciális növekedési ütemükhöz alkalmazkodnak, illetve az EU importkereslete mérséklődik. A régió átlagos növekedési rátája idén 6,7%, 2008-ban 5,8% lesz. A lassulás Észtországban lesz a legjelentősebb mértékű, ahol az ingatlanpiaci boom túljutott tetőpontján. Magyarország esetében a fiskális kiigazítás által okozott visszaesésből való helyreállás a vártnál lassabb lesz.

A növekedési kilátásokat több tényező befolyásolja negatív irányban. A nemzetközi pénzpiacok kockázati toleranciája csökkent, és a régió nagy folyó fizetési mérleg hiányaival szemben a befektetők kevésbé lesznek elnézők; a balti államokban továbbra is fennáll egy „kemény landolás” kockázata. Eközben a jelzálog-piaci problémák visszavethetik a nyugat-európai gazdaságokat is, amely áttételesen e régió exportjára is hatással lehet. Végül ismét emelkedik az olaj ára, és a közeljövőben egy újabb energiaár-sokk alakulhat ki.

Monetáris folyamatok

Az egész régióban gyorsul az infláció: a tavalyi átlag 4,3% helyett idén 5,1% várható a régióban.  Az erős kereslet és a rossz időjárás miatt világszerte nő az élelmiszerek ára. Másrészt a közvetett adók és a szabályozott árak emelése több országban fontos szerepet játszik – főként Magyarországon, ahol e tényezők voltak felelősek az infláció 2007. évi megugrásáért. Szintén általános jelentés az erőteljes bérnövekedés, amely elsősorban a szolgáltatások árát viszi magával; e hatás különösen erős a balti államokban és Bulgáriában.

A növekedés enyhülésével és az élelmiszerárak feltételezett lassú mérséklődésével az infláció is csökkenni fog a legtöbb országban, és átlag 4,1% inflációt mérnek majd. Az energiaárak alakulása az egyik fő bizonytalansági tényező a jövő évi inflációra nézve.

A monetáris hatóságok a kamatok emelésével reagálnak az inflációs nyomásra; Magyarország és Románia esetében pedig a vártnál lassabban csökkenhetnek a jegybanki alapkamatok. A balti államok nagy folyó fizetési mérleg hiánya rontotta kockázati megítélésüket, ami a pénzpiaci kamataik emelkedésében is megfigyelhető.

Szlovákia 2009-ben tervezi bevezetni az eurót; az inflációs kockázatok és egy költségvetési egyenleget érintő módszertani revízió miatt e terv veszélybe kerülhet. A régió többi országa számára  egyelőre nem várható a maastrichti inflációs kritérium teljesülése.

Költségvetési politika

A térség országainak költségvetési pozíciói továbbra is változatosak. Az egyenleg javul Magyarországon túl Csehországban, Lengyelországban, Lettországban (ahol a deficit többletre vált idén), és Szlovákiában. A magyar kiigazítás egyelőre terv szerint halad, de a hosszabb távú fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek továbbra is fennállnak.
Másfelől a költségvetési politika lazul Észtországban, Litvániában, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában. A balti államban ez a növekedés lassulását kiegyensúlyozó lépésként is felfogható; ám fennáll a kockázat, hogy az expanzió lassítja a gazdaság egészséges alkalmazkodását. Bulgária és Románia számára a három balti ország kellene, hogy intő példaként szolgáljon – prociklikus költségvetési politikájuk hozzájárulhat a gazdaság túlfűtődéséhez és egyensúlyi problémáik erősödéséhez, főleg a bérnövekedés felfűtésén keresztül. Románia és Szlovénia esetében a közelgő választások is hozzájárulnak a költségvetési egyenlegek várható romlásához.

Külső egyensúly

A régió számos országában nagy (és gyakran növekvő) folyó fizetési mérleg hiányok alakultak ki. A balti államokhoz e tekintetben gyorsan zárkózik fel Bulgária és Románia is dinamikusan bővülő beruházásaik és lakossági fogyasztásuk miatt. Bár e két ország folyó fizetési mérleg hiányának nagy részét közvetlen külföldi befektetések finanszírozzák, a folyamatok fenntarthatósága állandó figyelmet igényel. Közép-Európa országainak folyó fizetési mérleg hiányai jóval kisebbek, főleg csekélyebb kereskedelmi hiányaik miatt (Csehország és Magyarország külkereskedelmi többlettel rendelkezik).

Bulgária, Litvánia és Románia folyó fizetési mérleg hiányai növekvő tendenciát mutatnak. A régió többi országában a lassuló importbővülés miatt javul a külső egyensúly. A külső egyensúlyt érintő fő kockázat egyrészt egy esetleges energiaár-sokk (amely az importot növelheti), másrészt a fő exportpiacok növekedésének lassulása.

Munkapiac

A régió több országában rekord szintekre süllyed a munkanélküliség a munkaintenzív szolgáltatásokat is érintő, belső keresleten alapuló gazdasági növekedés miatt. Ugyanakkor különösen Lengyelországban és Romániában okozhat hosszabb távon problémát a fiatal munkaerő tömeges külföldre vándorlása.

A képzett munkaerő hiánya a legtöbb országban már ma is hozzájárul a bérek növekedéséhez, különösen a gyorsan növekvő gazdaságokban. Bár e bérnövekedés eddig nem ártott érzékelhetően a versenyképességnek, hozzájárul az inflációhoz (főleg a szolgáltatások árán keresztül), és a külkereskedelmi hiányok növekedéséhez (a háztartási fogyasztás dinamizálásával).

A várható gazdasági lassulás ellenére a munkahely-teremtés és a bérnövekedés és viszonylag erős marad 2007-08-ban.