BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Uniós csúcs Lisszabonban

Ma és holnap azért találkoznak Lisszabonban a tagországok állam- és kormányfői, hogy elfogadják az Európai Unió reformszerződését, amely az eddigi alapokmány helyére lép, és jelentősen átalakítja a 27 tagú közösség intézményrendszerét. A jóváhagyásra megvan az esély, hiszen – mint Iván Gábor, az illetékes magyar külügyi szakállamtitkár is megerősítette – a csúcshoz közeledve óráról órára fogynak a tagállami kifogások a szerződéstervezettel kapcsolatban. Magyarország számára alapvetően elfogadható – több mint 300 módosítás után – a mára kialakult dokumentum – közölte a szakállamtitkár –, mert megőrzi az európai integráció eddigi értékeit és céljait. Kötelezővé teszi az alapvető jogok chartáját, garantálja a kisebbségek jogait, s a határok nélküli belső közösség erősítésére, a békére és prosperitásra, a területi és szociális kohézióra helyezi a hangsúlyt.

Egyidejűleg rendkívül fontos a megállapodás elérése az Európai Unió többi 26 tagja számára is, hiszen ha minden a menetrend szerint alakul, a decemberi csúcstalálkozón megtörténhet a szerződés aláírása és 2009-re a teljes körű ratifikálása is. Fontos ez azért is, mert több mint egy éve minden erejét leköti az EU-nak ez a téma, holott már ideje lenne végre az emberek számára igazán „kézzelfogható” kérdésekkel – az energiaellátással, a klímaváltozás hatásaival, a mostani hétéves pénzügyi periódus után 2014-től kezdődő időszak kohéziós és agrárpolitikájának reformjával – foglalkozni.

Iván Gábor egyetlen dologra mondta, hogy Magyarország nem szeretné, ha „kőbe vésnék” a mostani EU-csúcson: ez a tanácsi döntéshozatalt adott esetben blokkoló kisebbség jogkörénél Lengyelország követelésére az ún. Ioannina-rendelkezés érvényesítése. Ebben az esetben ugyanis már 45 százalékos tagállami és 35 százalékos lakossági aránnyal mód lenne a döntéshozatal megállítására, akár két évre. A magyar küldöttség ragaszkodni kíván ahhoz, hogy ésszerű időn – három-négy hónapon – belül folytassák a döntéshozatalt.

Ebből is látszik, hogy a döntéshozatali rendszer véglegesítése lesz a legbonyolultabb feladat Lisszabonban. A portugál fővárosban dől el, hogy milyen lesz a minősített döntés, s valóban észszerű időkeretek között marad-e az esetleges blokkolás.


A szerződéstervezet főbb pontjai

1. Az Európai Tanács élére két és fél éves időtartamra elnököt választanak

2. Ugyanekkora időre, erős hatáskörrel, külpolitikai főnököt is kineveznek, aki egyúttal az Európai Bizottság alelnöke lesz

3. A közös valutát használó tagországokból álló eurócsoportot hivatalossá teszik, és az élére – szintén két és fél évre – elnököt választanak

4. A NATO-stílusú közös védelmi klauzula hasznára lehet a tagállamoknak abban az esetben, ha támadás érné valamelyikőjüket

5. Az Európai Bíróság nagyobb hatáskört kap

6. Többségi szavazásra lesz lehetőség igazság- és belügyi, külpolitikai, adó- és EU-költségvetési kérdésekben



2. Ugyanekkora időre, erős hatáskörrel, külpolitikai főnököt is kineveznek, aki egyúttal az Európai Bizottság alelnöke lesz

3. A közös valutát használó tagországokból álló eurócsoportot hivatalossá teszik, és az élére – szintén két és fél évre – elnököt választanak

4. A NATO-stílusú közös védelmi klauzula hasznára lehet a tagállamoknak abban az esetben, ha támadás érné valamelyikőjüket

5. Az Európai Bíróság nagyobb hatáskört kap

6. Többségi szavazásra lesz lehetőség igazság- és belügyi, külpolitikai, adó- és EU-költségvetési kérdésekben A tagállamok főbb kifogásai 1. Lengyelország a demokratikusabb, kettős többségre épülő döntéshozatali rendszernél szab feltételeket

2. Nagy-Britannia és Írország továbbra is mentességet kér a szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködés alól

3. Nagy-Britannia a sztrájkjog szélesebb körű értelmezése miatt mentességet kér az alapvető jogok chartája alól. Lengyelország ugyanezt kéri, mert nem akarja, hogy az EU beavatkozzon a családok életébe, például az abortuszhoz való jog szabályozásán keresztül

4. Franciaország a „szabad és torzítatlan versenyt” törölné az EU céljai közül-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek