Egységesítenék a piacokat

Csomagterv. Számos gyakorlati kezdeményezéssel próbál nagyobb versenyt csiholni az EU belső piacán az Európai Bizottság; ezek kézzelfogható hatásait nemsokára a fogyasztók és a cégek is érzékelni fogják. A tegnap Brüszszelben bemutatott csomagterv értelmében hamarosan konkrét jogszabálytervezettel állnak elő például a banki számlazárási díjak eltörlésére.

Az egységes belső piac jogi értelemben 1992-ben jött létre az EU akkor 12 tagállamában. Az azóta eltelt másfél évtized alatt sok jó eredményt hozott a cégeknek és a fogyasztóknak egyaránt. Bizottsági becslések szerint az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása előtt álló akadályok lebontásának köszönhető az elmúlt másfél évtized uniós GDP-növekedéséből 2,15 százalékpont (vagyis fejenként 518 euró), a tagállamok közti kereskedelem 30 százalékos növekedése, 2,75 millió új munkahely, vagy például a fix vonalas telefonhívások költségének az utóbbi hat évben végbement 40 százalékos csökkenése.

Ám még mindig jócskán van kihasználatlan potenciál a belső piacban, s a bizottság célja a tegnapi javaslatcsomag közzétételével éppen ennek a kiaknázása lenne. Egyes számítások szerint még meg is lehetne duplázni az egységes belső piac eddig érvényesült előnyeit. Ma például a kiskereskedelmi forgalomban részt vevő cégeknek még csak a 24 százaléka tevékenykedik határokon túlnyúlóan, s a fogyasztóknak csak 26 százaléka vásárol így. Ahhoz, hogy ezeket az arányokat emeljük, főleg a bizalmat kell erősíteni a fogyasztókban – fejtegette a csomagot bemutató sajtótájékoztatón José Manuel Barroso bizottsági elnök.

A bizalomteremtést szolgálják olyan kezdeményezések a csomagban, mint az élelmiszer-címkézés szigorítása (például a tápértékelemek kötelező feltüntetésével, lásd VG, november 20., 5. o.) vagy a gyógyszerpiaci felügyelet erősítése, a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás kiterjesztése. Közösségi jogszabályt hoznak létre a fogyasztók szerződési jogairól is. Az egységes belső piaci eredménytábla mintájára bevezetik a fogyasztói eredménytáblát is, amelyen a kifejezetten a vásárlókat érintő piacokkal kapcsolatos jogszabályok átültetését és érvényesülését fogják nyomon követni a tagállamokban.

Brüsszel javasolja, hogy európai kisvállalati törvény jöjjön létre. Ez a tervek szerint könnyítené a kkv-k hozzáférését az uniós programokhoz, növelné részesedésüket a közbeszerzésekből, lebontaná a határon átnyúló működésük előtt tornyosuló akadályokat, és csökkentené a bürokráciát. Az EU azt is meg fogja vizsgálni, hogy az adópolitikák milyen hatással vannak a kkv-kre.

A kezdeményezések főleg azt a 23 szektort érintik majd, amelyeken Brüsszel értékelése szerint rosszul működik az egységes piac (lásd a táblázatot). Ezek összesen az uniós GDP 44,5 százalékát adják. UGy

(a piac egységesedése szempontjából)

Nyomdaipar, kiadói tevékenység

Gumi- és műanyagipar

Alapvető fémipari termékek

Feldolgozott fémipari termékek

Gépipar

Irodagépgyártás

Villamosgép-gyártás

Távközlési berendezések gyártása

Járműipar

Egyéb közlekedési eszközök

Bútoripar

Reciklálás

Áram-, gáz- és vízszolgáltatás

Járműjavítás

Nagykereskedelem

Kiskereskedelem

Szállodaipar, vendéglátás

Belföldi közlekedés

Kiegészítő közlekedési szolgáltatások

Posta és távközlés

Pénzügyi közvetítő szolgáltatások

Biztosítás

(a piac egységesedése szempontjából)

Nyomdaipar, kiadói tevékenység

Gumi- és műanyagipar

Alapvető fémipari termékek

Feldolgozott fémipari termékek

Gépipar

Irodagépgyártás

Villamosgép-gyártás

Távközlési berendezések gyártása

Járműipar

Egyéb közlekedési eszközök

Bútoripar

Reciklálás

Áram-, gáz- és vízszolgáltatás

Járműjavítás

Nagykereskedelem

Kiskereskedelem

Szállodaipar, vendéglátás

Belföldi közlekedés

Kiegészítő közlekedési szolgáltatások

Posta és távközlés

Pénzügyi közvetítő szolgáltatások

Biztosítás-->