Putyin tanácsadója titokban bukkant fel a nyugati béketerveket fabrikáló tanácskozásokon
Donald Trump a kedvenc közösségi portálján, a Truth Socialon kinevezte magát Venezuela ügyvezető elnökévé. Kíváncsian várom, hogy Vlagyimir Putyin mikor jelenti be két, az Oresnyik hiperszonikus fegyveregység célba juttatására használt, teherautókra szerelt, azokról indított RSz–26 Rubezs közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta között állva, hogy Ukrajna ügyvezető elnöke lett, és még kíváncsibban várom, hogy a világ mit szól hozzá. Az orosz–ukrán háború tárgyalásos rendezése egyre távolabbinak látszik.
Moszkva saját Ukrajna-álláspontját (nem a tárgyalásokon, hanem a tényleges katonai előrenyomuláson van a hangsúly) hangoztatja, amikor amerikai véleményeket idéz. Most egy Martin Arthur Armstrong nevű amerikai tőzsdegurut kapartak elő.
- Armstrong a szakmában bizonyos ismertségnek örvend.
- A Jövőbelátó címmel 2015-ben filmet készítettek elméletéről, a pénzügyi válságok előreláthatóságáról.
- Ez az után történt, hogy letöltötte a többéves börtönbüntetését – értékes érmékkel, fémarannyal való spekuláció és egy Ponzi-séma alapján befektetők kifosztása miatt ült.
- Német rendezők másfél órás dokumentumfilmet forgattak vele, amelyet az egyik legminőségibb európai közszolgálati tévé, a francia–német Arte művészeti csatorna vetített és népszerűsített.
- A Jövőbelátó jó néhány európai művészfilmdíjat kapott, a dokumentumfilm-kategóriában Emmy-díjra is jelölték.
Az EU valódi célja: NATO-csapatokat telepíteni Ukrajnába
Az orosz sajtó most kiszúrta Armstrongnak az X-en közzétett véleményét:
Ez idő szerint értelmetlen dolog béketárgyalásokról beszélni, hiszen az EU valódi célja: békefenntartó misszió ürügyén NATO-csapatokat telepíteni Ukrajnába.
Az új év első napjaiban Párizsban amerikai rendezéssel megtartották az „önkéntesek koalíciója” (Coalition of the Willing) újabb tanácskozását. Nem világos, hogy ezen vagy egy másik, szintén a nyugatiak részvételével tartott tanácskozáson
vett részt (titokban) Kirill Dmitrijev, az RFPI, a legnagyobb orosz állami vagyonkezelő alap fénysebességgel felfelé ívelő karriert befutó vezetője, Putyin tanácsadója.
Közben a katonai helyzet az ukrajnai fronton nem változott. Továbbra is enyhe orosz fölény érződik, Moszkva csapatai dominálnak a keleti fronton. A nyugati hatalmak folyamatosan lebegtetik, hogy békefenntartó NATO-csapatokat küldenek Ukrajnába.
Merz most éppen mégse vonulna be Ukrajnába
A magát az európai Kijev-támogatók vezéralakjának tartó Friedrich Merz német kancellár saját bizonytalanságának csikicsuki játékában éppen a „csuki” fázisban jár. Korábbi nézeteivel szemben mostanság nem jelez hajlandóságot a Bundeswehr ukrajnai bevonulására. Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Romániában, Olaszországban – és Ukrajnában – még sokan emlékeznek a Wehrmacht dicstelen ukrajnai szereplésére, a kurszki páncélos csatára (amelyet annyiféleképpen írtak le a mindkét történelmi narratívát uralni igyekvő manipulátorok). Továbbá arra is, ahogy
- a német nehézpáncélosokat a 152 milliméteres tarackkal felszerelt (még ma is a legnehezebb tanklöveg „csak” 125, nyugaton 120 milliméteres),
- félmázsás lövedéket indító ISz–152-es (Ioszif Sztálin) rohamlövegek, a Fenevadölők (Zveroboj) találatai darabokra szedték szét.
Mint a fentebb említett, rejtélyes Kirill Dmitrijev-történet is jelzi, a Nyugat még mindig a saját optimista ködfelhőjébe burkolózik, és úgy akar megegyezni Ukrajnáról, hogy önmagával tárgyalgat, egyezkedik. Pedig
a venezuelai történések is azt jelzik, hogy a világ sorsának alakulásában új fázis kezdődött.
A nyers katonai erőnek, a hidrogénbombák, Oresnyikok számának emelkedik a fontossága, a nemzetközi jogé pedig erősen csökken.
Zelenszkij kényszerhelyzetben, az orosz–ukrán háború végét vizionálja
A fő tárgyalópartnerek Kijev mellett Brüsszelben és Washingtonban ülnek. Ugyanakkor a jenki józanság felülkerekedni látszik, a Putyinhoz közvetlen szállal kötődő Dmitrijevet is becsempészhették (vélhetően az amerikaiak nyomására) a nyugati felek egymás között folyó tanácskozásaira – ellensúlyozandó a nyugat-európaiak, az ukrán vezetés valóságtól való elrugaszkodását.
Zelenszkij ukrán elnök felismerte, hogy valamilyen reményt kell adni a lakossága mintegy a felét elvesztő, óriási hadsereget fegyverben tartó Ukrajnának, amely egy hét alatt összeomlana, ha a támogató Nyugat-Európa, az EU kifarolna mögüle.
Ezért hallani Kijevből, hogy a háborúnak hónapokon belül vége lehet.
Energiaválság Berlinben
A nyugati „polkorrekt” (értsd: Brüsszel-hű) média elnyomta a hírt a berlini hatalmas energiaválságról. Az történt, hogy a németek, a berliniek az előző, Scholz-kormányzás idején átadták az ukránoknak az áramtermelő generátoraik stratégiai készleteinek egy részét. Most, amikor kemény fagyok érezhetők Németországban is, ezek a tartalék berendezések nagyon hiányoznak. Berlinben a fagykárok egyes források szerint összemérhetők a nagyjából hasonló méretű ukrán fővároséval, Kijevével. Pedig Berlin energiarendszerét nem támadják oroszországi drónok.
